Honthy Hanna eredetileg Hügel Hajnalkaként látta meg a napvilágot Budapesten 1893. február 21-én. A Kossuth-díjas magyar színésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész 85 évesen, 1978. december 30-án, 35 évvel ezelőtt adta vissza lelkét a Teremtőnek.
Hajnalka, Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich Emma varrónő lányának élete az erzsébetvárosi Nefelejts utca 8. egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni.
Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához. Hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán Honthy Hanna volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.
Hügelből Hajnal, majd Honthy
Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt. Itt már egy felvett névvel, mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. 1919. július 29-én Debrecenben férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1922-ben elváltak. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.
1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival.
Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.
1923. június 30-án Budapesten, a Terézvárosban ismét férjhez ment. Második férje gyöngyösi Petheő Miklós Imre orvos volt. 1939-ben tőle is elvált.
Primadonna az Operettszínházban
1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.
A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).
Az a bizonyos 80. születésnap
Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80. születésnapján is fellépett még egyszer.
„Honthy Hanna jutalomjátéka természetesen a Csárdáskirálynő volt, melynek ünnepi előadásán Kellér Dezső— aki Békeffy Istvánnal együtt Cecilia szerepét kitalálta és megírta a nagyszerű művésznő számára — és Kazimir Károly köszöntötte a színpadon a jubilánst.” Így írt az eseményről a Film Színház Muzsika, 1973. márciusában.
Budapest Szálló, 11.emelet, 210-es szoba. A születésnapját megelőző hetekben itt lakik Honthy Hanna, mert kibicsaklott a bokája és nem tudott feljárni a lakásába vezető lépcsőkön. A szállodában liften járhat,és jól érzi magát, mert ott is folytathatja eddig megszokott életmódját. – Ezt már az Ország-Világ című lap 1973. februári kiadásból tudtuk meg.
Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány ’74 című alkotásokban.
Nyugdíjasbarát