Nem tanították meg az embereknek, hogy hogyan kell társasházban élni, s így mindenki rohan, alig ismerik egymást, mondja az alkotó a KEMMA-nak. Megtörve a lakótelepi ház monoton szín- és formavilágát, mandalafreskókkal pingálta ki egy esztergomi lépcsőház minden emeletét.
Kalocsai Zsuzsanna, nyugdíjas tanárnő a távol-keleti meditatív képzőművészetet alkalmazza közvetlen élettere pozitívvá alakításában, immár nyolcadik éve.
Az esztergomi pedagógus elmondása szerint leginkább mandalákat készít, mégpedig 2015-től. Az unokájától kapott vízfestékkel készült freskók nem akárhol, hanem az esztergomi Bánomi lakótelep 36. szám alatti lépcsőházában szolgálnak díszítésül.
Az eredeti hivatása szerint történelem szakos és testnevelő, most már nyugdíjas tanár Kalocsai Zsuzsanna, a freskók alkotója a KEMMA-nak elmondta, hogy korábban rezgések lélekre való hatását kiváltó hangtálazással is foglalkozott, majd rájött, hogy a színeknek is van rezgése.
Mi az a mandala?
A mandala a kozmosz, illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása. Elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás. A szó, az ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik. Jelentése: kör, ív, körszelet, korong.
Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll (manas a. m. „elme”). Eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. A jógik elmélyedést segítő különféle eszközöket használnak, melyekre támaszkodva szilárdan tarthatják tudatukat meditációjuk tárgyán. Ezek a test- és kéztartások (azaz mudrá), a hangok, ami nem más mint a mantra, a kézbe vehető tárgyak, tehát a vadzsra és a málá, illetőleg az istenségek különféle képi ábrázolásai, azaz a mandala.
KEMMA – Nyugdíjasbarát