Image default

Előkerült Ady Endre bizonyítványa – így tanult az egyik legnagyobb költőnk

A gyermek- és az ifjúkor évei meghatározóak mindenki számára, így a költőknek is fontos életszakasz ez. Ady Endre az elemi iskola befejezése után a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. 1888-tól tanult itt, négy évig, s itt, Nagykárolyban írta meg első verseit, és kötött itt életre szóló barátságokat. Innen a zilahi református kollégiumba ment.

Ennek az időszaknak dokumentuma a harmadik év végén kapott iskolai bizonyítványa. A kézzel kitöltött nyomtatvány így szól:

„Ady Endre, született 1877. év november hó 22-ik napján Ér-Mindszenten, Szilágy vármegyében ev. ref. vallású, az 1890–91 iskolai évben a kegyesrendeiek vezetése alatt álló nagykárolyi r. kath. főgymnasium harmadik osztályában következő bizonyítványt érdemelt:
 
Vallástan                      jeles
Magyar nyelv               jeles
Német nyelv                jó
Latin nyelv                   jeles
Görög nyelv                 ~
Történelem                  jeles
Földrajz                       jeles
Természetrajz             ~
Természettan              ~
Mennyiségtan             jeles
Rajzoló mértan           jó
Bölcsészeti előtan      ~
Szépírás                     ~
Tornázás                     jó
Román nyelv              ~
Ének                           ~
 
Írásbeli dolgozatainak külalakja: rendes
A tanévben elmulasztott órák száma: 77 igazolt
Magaviselete: jó
A tanári testület zárértekezleti ítélete: felsőbb osztályba léphet.”

A „Nagy-Károlyban, 1891. évi június hó 29-ik napján” kelt bizonyítványt Malonyay István (1844–1905) igazgató (és kegyes tanítórendi áldozópap), valamint Kovács Endre (1858–1936) osztályfőnök (és szintén kegyes tanítórendi áldozópap) írták alá. Malonyay 22, Kovács pedig 7 éve tanított ekkor.

A torna nem ment Adynak

Ebben az évben Ady tantárgyai és az azokat oktató tanárok így alakultak:

vallástan (heti két óra): Miklóssy Sándor;

magyar nyelv (3): Kovács Endre;

német nyelv (4): Jakab Gyula;

latin nyelv (6): Kovács Endre;

történelem (4): Kovács Endre;

physikai és mathematikai földrajz (2): Miklóssy Sándor;

számtan (3): Majoros Endre;

rajzoló mértan (2): Jenser Mihály;

tornázás (2) Kozma Mihály.

Ady, mint látható, mindenből nagyon jól teljesített, csak az osztályfőnök és Kozma tanár úr rontott egy-egy osztályzatot német és „tornázás” tantárgyból. Magyar nyelvből – ami egy későbbi költő számára mégis csak meghatározó – ebben az évben ez volt a tananyag: „A nyelvtannak rendszeres átismétlése után a mondattan. A közéletben előforduló ügyiratok. Összefüggő történeti olvasmányok elemzése. A hangsúlyos vers vázlatos ismertetése Szavalás. Kéthetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat.”

Ady nagykárolyi évei alatt nem volt az önképzőkör tagja – azon egyszerű oknál fogva, hogy azt akkor még nem alapították meg. (Éppen akkor hozták létre, amikor ő a negyedik osztályt végezte, de mivel az év végén iskolát váltott, s Zilahon tanult utána, értelemszerűen nem vehetett részt a felsőbb osztályosok számára alakult önképzőkörben; pedig annak első elnöke az a Jászi Oszkár, és első jegyzője az a Madzsar József volt, akikkel később Ady szoros fegyverbarátságot köt, többek közt, a Huszadik Század c. lapnál.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás – irodalomtörténész – munkája.

Testi hibák, züllött élet, mégis korunk egyik legnagyobb költője – Így élt Ady Endre

hírek ebből a rovatból

Az Akácos út kapta Az év magyarnótája címet

nyugdijaspeti

Mégis lesz nyugdíjemelés? Erre utalhatott a miniszter

nyugdijaspeti

Szórakozik velünk az időjárás: esővel és élénk széllel térnek vissza a hajnali fagyok

nyugdijaspeti