Image default

Testi hibák, züllött élet, mégis korunk egyik legnagyobb költője – Így élt Ady Endre

A Kávéházi Borzas Ady Endre kávéházi gúnyneve volt 1910 körül. Ebből sejthetjük, hogy a XX. század egyik legjelentősebb költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja nem kevés időt töltött kávéházakban. Többek között a New York Kávéházban is, a karzaton a Nyugatosok szerkesztőségi asztalánál foglalt helyet, miután ennek a lapnak ő is munkatársa volt. A rendkívüli visszaemlékezést a New York Kávéház tette közzé.

Ady Endre szülőháza Érmindszenten, Székely Aladár felvétele (PIM Művészeti, Relikvia-és Fotótár)

1877. november 22-én született Érmindszenten, a mai Románia területén, egy elszegényedett nemesi család középső gyermekként. Ady több átlagostól eltérő testi adottsággal jött a világra.

Mindkét kezén hat ujja volt, ám ezt a bába eltávolította. Sokujjúságát később a költő a kiválasztottság táltos jeleként értékelte, és ez a közvéleményben is misztikumként lengte körül.

Emellett mindkét oldalt lenőtt füllel, és feltűnően nagy, rövidlátó szemmel született.

Felnőttként hiúságból nem hordott szemüveget, inkább egészen közelre hajolva olvasott. Lábai alkatilag véznák, gyengék voltak, ennek tudhatta be bizonytalan járását, nagy bütykei miatt pedig speciális cipők viselésére kényszerült. Fizikailag gimnáziumi évei alatt erősödött meg, ebben az időben írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.

Zilahon kezdődött Adynak az “élet”

A nagyobb társasági élet és ivászat az 1890-es években kezdődtek, amikor a zilahi református kollégium diákja volt. Az iskola liberális szellemiségű volt, itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni,

és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is.

Itt már értékelték első irodalmi sikereit is, és első szerelmi élményei is megszülettek. F. Erzsike később művei Zsókája lett.

Aztán Debrecenben, majd a pesti jogi karon tanult, ám nélkülöző szülei támogatását nem igazán becsülte meg: a többször is megküldött tandíj korhelykedésre úszott el. Az egyetemet is befejezte 1899-ben, ám ekkor jelent meg első kötete Versek címmel, de nem volt sikere. Megfordult Debrecenben és Nagyváradon is dolgozott különböző lapoknál. Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, és ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában írt.

Ady múzsája Léda

1903-ban fülig beleszeretett egy Nagyváradról Párizsba költözött gazdag férjes asszonyba, Diósyné Brüll Adélba. Műveiben Lédaként jelenik meg, a múzsája lett.

Ady és Léda

Többször is meglátogatta a nőt Párizsban, a szerelem és a francia főváros nagy hatással volt lírai kibontakozására. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903-tól 1912-ig.

Ady végül a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével szakított végleg Lédával.

1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Szerb Antal azt írta róla, hogy Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét.

Önpusztítás

A Lédával való viharos szakítást követően Ady önpusztítása a korábbiakhoz képest is elhatalmasodott. Nem csak a „kis női csukákról”van szó, ahogy egyik versének címe mondja,

hanem a napi 4-5 liter borról, a 4-5 doboz cigarettáról és a morfiumról, aminek ekkoriban lett rabja.

,, Két fajtájú mámora van a bornak… Az első mámor olyan, mint akárkié, kitüzesít bennünk minden örökhajlandóságot s nagyon hatalmasak vagyunk. Ezután jön az éjszakavégi, hajnali alvás, furcsa sok ébredéssel…

S mikor alkonyul, egyszerre csak, bárhol járunk, nyugtalan s tovább is nyugtalannak maradó agyunkat, szívünket befogja a mindenség. Ez már egészen művész-érzés… 

Hangsúlyozom, ez másnap este jön, a legnagyobb emberi érzékenység, ez a szinte legnagyobb titkokat is kiadó egy vagy két óra. Ehhez nincs köze az alkoholmérgezésnek, a mámornak, ez az idegek perverz bűvészmutatványa.” (Ady)

Ady Endre igazolvanykepe a Budapesti Naplonál 1907.

Állandóan pénzzavarban volt, kis túlzással – a Nyugat egyik alapító szerkesztője, Gróf Hatvany Lajos támogatása nélkül berúgni sem tudott. A grófot amúgy „az utolsó mecénás” néven is emlegetik, mert a magyar irodalom talán legközismertebb támogatója volt. A kor csaknem összes magyar művészét segítette: Hatvany fizette Ady gyógyulását a maria-grüni szanatóriumban. Hatvany szépirodalmi munkásságát is az irodalom szolgálatába állította: kritikáival segítette felfedezettjeit és Ady mellett Petőfiről is írt monográfiát.

Színre lép Csinszka

1914-től újabb nő határozta meg Ady érzelmi életét: ekkor találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915. március 27-én a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak.

Ady És Csinszka

Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.

„Ady nehezen viselte, ha nem minden róla szólt. Még az egészségére is kihatott egy-egy jó vagy rossz hír…

Itthon a közönség imádta, a szakma már kevésbé kényeztette Molnár Ferencet. Nagy Endre jegyezte le azt az esetet, amikor Ady Endre rosszul lett, éppen Molnár A fehér felhője 1916-os bemutatójának a napján. Ady tényleg szörnyű állapotban volt. Hánykolódott, morgott és remegett… – emlékezett vissza az őt meglátogató Nagy Endre, aki a premierről mesélt a beteg, önkívületben lévő költőnek. Így vigasztalta: – Tudod, Bandi, nemcsak neked volt rossz éjszakád, hanem szegény Molnár Ferencnek is, hiszen az új darabja eléggé megbukott a Vígszínházban. Mire Ady azonnal felült az ágyban. – Ó, tényleg? – kérdezte széles mosollyal.” (Cultura Magazin)

Ady élete véget ér

1918 novemberében a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor 1919. január 27-én hirtelen meghalt. Halálát Czeizel Endre orvos-genetikus adatai szerint, a kórboncolás alapján a főverőér megrepedése okozta.

Temetése január 29-én volt: koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol a közéleti személyiségek mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

Érdekességek Adyról

Egyetlen gyermeke halva született. A gyermeket nagy szerelme, Léda, azaz Brüll Adél szülte neki. Kapcsolatuk rendkívül viharos volt. Hetente összevesztek, majd kibékültek. A közvélemény előtt teljesen titokban tartották kapcsolatukat.

Léda egész kapcsolatuk alatt férjezett asszony volt. Minden harcuk ellenére nyolc évig éltek tartós kapcsolatban, Léda férje pedig diszkréten elnézte viszonyukat.

Ond vezér unokájának tartotta magát. Ady hét évszázadra visszamenőleg vezette vissza a családfáját, és állította, hogy ő a hét vezér egyikének, Ondnak a leszármazottja.

A szifiliszét okozó nő megőrült. A költő 41 évesen hunyt el, tüdőbajban. Közvetve azonban vérbaj okozta a halálát, ami úgy legyengítette, hogy szervezete nem bírta leküzdeni a tüdőbetegségét. A szifiliszt egy kétes hírű táncosnőtől kapta. A nő szintén vérbajban halt meg egy elmegyógyintézetben.

Már 30 évesen láncdohányos volt. Ahogy elnyomta az egyik cigarettát, már gyújtott is rá a másikra. Halála előtt napi több tucat szálat is elszívott.

Csinszka és Léda a temetésen is összeugrottak

Ady Endre másik nagy szerelme Csinszka volt, akivel életének utolsó négy évét töltötte. Léda és Csinszka gyűlölték egymást. A költő temetésén Csinszka őrült féltékenységében lerúgta a sírról a csokrot, amit Léda vitt.

New York KávéházMa7.sk –  Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

A nagypapa azért vett okostelefont, hogy a külföldön élő egyetlen unokájával lássák egymást

nyugdijaspeti

6 ok, amiért egy idősebb kutya örökbefogadása a legjobb döntés, ha magányos vagy

nyugdijaspeti

Hózáporra is számíthatunk a hétvégén

nyugdijaspeti