Image default

Egy üveg rum mentette meg a legszebb hangú színész életét – Básti Lajosra emlékezünk

Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta színésznőt, azonban 7 év múlva el is váltak. Második felesége Zolnay Zsuzsa Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze, és aki a főiskolán tanítványa volt.

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában, Keszthelyen végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a második és a harmadik zsidótörvény miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon.

Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre.

“Londontól el voltam ragadtatva. Nagyszerű város, nagyszerű emberek. Viszont itt a színház okozott csalódást. Itt nincs együttes, egy-egy nagy színész köré alkalmanként felépítenek egy darabot és együttest. Az az egy színész jó, de a többi borzalmas.” Ezt a haza érkezése utáni első interjúban mondta el az Ujság című lap 1939. december 28-i számában.

Egy üveg rum mentette meg életét

Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. “Rettenetes hideg volt és mindenki éhezett a táborban. Azt nem tudom, hogyan sikerült kiszöknie, de azt igen, hogy a szabadulás után a hóba ásta be magát, egyfajta iglut készített és abban bújt el. Éhezett és csontig fagyott, talán túl sem éli, ha nem halad arra egy parasztember szekéren, aki felismerte, és ledobott neki egy üveg rumot. Ez tartotta melegen, míg biztonságba nem ért. Később is bujkálnia kellett, szenesemberként korommal bekent arccal vált felismerhetetlenné, és így próbálta megteremteni a mindennapi betevőre valót” – idézte fel Básti Juli, aki hozzátette:

“Édesapám rengeteg traumát és szörnyűséget hurcolt magában. Talán ha tovább él, vagy én nem csak egy húszéves lány vagyok, amikor elmegy, részletesen is kiöntötte volna a szívét, így azonban valószínűleg csak engem akart kímélni.”

Básti Juli

1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

A leghalálosabb ellenség támadt Básti Lajosra

1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. „A műtétre a legjobb sebészek és professzorok mentek be. És egymás után jöttek ki, ököllel verték a bádogszekrényeket dühükben és elkeseredésükben. A daganat ugyanis ráfonódott édesapám szívére. Nem tudtak mit tenni. A műtét után még bizakodott, el is mondta mindenkinek, hogy hamarosan visszatér. Édesanyám nem akarta elvenni tőle a reményt, így hallgattunk, de belül megszakadt a szívünk” – emlékezett a Mandinernek a megrázó hónapokra az akkor húszéves leánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze.

A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban.

Így szeretett bele Ruttkai Éva Latinovits Zoltánba

Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1977. június 1-én feladta a küzdelmet, végső nyugalmát a Farkasréti temetőben lelte meg. Básti Lajosról 2023-ban páholyt neveztek el a Nemzeti Színházban.

Színházonline – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Mónus József: “Két világrekordot lőttem a zászlónk becsületéért”

nyugdijaspeti

Szuper program a természet szerelmeseinek – Jön a 23. Tatai Vadlúd Sokadalom

nyugdijaspeti

Így ünnepeltük a karácsonyt 1906 és 1986 között – KÉPGALÉRIA

nyugdijaspeti