Image default

“Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?” 113 éve született Both Béla

Both Béla Szerencsen látta meg a napvilágot egy hideg novemberi napon 1910-ben.Amellett, hogy színész, rendező, a Madách Színház, később a Nemzeti Színház igazgatója is volt. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs – A tanú,  Báthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár a Szomszédok c. tévésorozatban) tették.

1932-ben diplomázott színészetből a Színművészeti Főiskolán. Az akadémiáról a miskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre. Még a színiiskolában feleségül vette pályatársnőjét, Móricz Lilit, Móricz Zsigmond legkisebbik leányát, de rövidesen elváltak.

1934 és 1941 között a Nemzeti Színház rendezője, majd azt követően a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett. 1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is.

1945. január 6-án jelentkezett a Nemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella téri Magyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és 1947–1949 között ismét a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató.

A Madách Színházban

1959-ben lett a Madách Színház igazgatója Both Béla. Igazgatása alatt – az 1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint például G.B. Shaw: Tanner John házassága, Shakespeare: Hamlet, Tennessee Williams: A vágy villamosa, John Milton: Elveszett paradicsom.

A kép bal szélén a Madách Színház igazgatója, Both Béla

A második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták be Madách Imre : Az ember tragédiája című, és a marxista Lukács György miatt csak évente egy ízben bemutatásra engedett művét ismét. Szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangú Bánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.

1964-től a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba annak éléről ment 1971-ben.

Bástya elvtárs

Bástya elvtárs figurája a személyi kultusszal övezett második idol, a korabeli honvédelmi miniszter, Farkas Mihály hadseregtábornok alakja. Érdekesség, hogy ez volt Both Béla első filmszerepe, így 69 évesen került először a vászonra. De Both Béla 14 év múlva ismét Bástya elvtársként tűnik fel a Te rongyos élet című, szintén Bacsó Péter által rendezett filmben.

Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őt Koltai Tamás. „Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”

Életének 92. évében, 2002. február 20-án hunyt el, sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

A nap, amikor Hruscsovot nem engedték be Disneylandbe

nyugdijaspeti

Ki lesz a nemzet színésze? Itt a lista, de csak holnap dől el

nyugdijaspeti

Több, mint tízezer virág bontja szirmait az ország legszebb rózsakertjében

nyugdijaseszti