A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 61,5 év, a nőknél 64. A mért adatok az öregségi nyugdíj korhatárától jelentősen elmaradnak, eljött az idő a nyugdíj korhatár átgondolására, de gyakori nyugdíjkorrekcióra is szükség van – olvasható az e heti HVG-ben.
Magyarországon tíz felnőttből négy él krónikus betegséggel, a rákos megbetegedések arányszáma pedig 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Sereghajtók vagyunk a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozásban is. Az adatok tükrében célszerű volna lazítani a szigorú nyugdíjszabályozáson Simonovits András közgazdász szerint.
Az Orbán-kormány szigorított a 2009-ig lazának mondható nyugdíjrendszeren belül.
Ez csak a nők esetében nem mondható el, a Nők40 program keretében negyven év munka- és jogviszony után mehetnek nyugdíjba.
Ellenben megszüntették a tűzoltói munkakörhöz, a katonai munkakörhöz és az egyes szakmák jellegzetességeihez igazított könnyítéseket is.
A nyugdíjszakértő azt javasolja,
kétévente kellene egy-egy esztendővel csökkenteni a korhatárt,
amelynek túlzott magasságát az is mutatja, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre inkább kilépnének a munkaerőpiacról,
a nők csaknem 90 százaléka nyugdíjba vonul, ha elérte a negyven év munkaviszonyt.
A nyugdíjrendszer gyakori korrekciójára lenne szükség, enyhíteni kell az igazságtalanságokat és aránytalanságokat.
Szükség van a félmillió alacsony havi nyugdíj százezer forinthoz közelítésére, a nyugdíjplafon visszaállítására és a 13. havi járandóság egységes kifizetésére is.
Ezeknek a változtatásoknak rövidtávú költségvetési kockázata van, de az adatok tükrében az inflaciókövetőnek beharangozott nyugdíjemelés már nem lesz orvosság a nyugdíjasok fizikai és pénzügyi nyavalyáira.
A teljes cikk a HVG eheti lapszámában található, a nyugdíjakkal kapcsolatos további híreinkről, pedig a Nyugdíj rovatunkban olvashat.
HVG – Nyugdíjasbarát