A járványos méreteket öltő fertőzések közül kiemelkedő jelentőséggel bírt a fekete himlő (latinul variola vera). A múlt idő használatát az indokolja, hogy 1977. október 26-án regisztrálták az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet Szomáliában és az első himlőmentes év 1979 volt a Földön.
Már 1978 az első himlőmentes év lett volna az emberiség történetében, de egy birminghami labor két munkatársa az intézet professzorának hibája miatt fertőződött. Az egész emberiségre kihatással bíró, nagy jelentőségű tett volt a himlő elleni védőoltás felfedezése, ami Edward Jenner, angol orvos nevéhez fűződik. Az első mesterséges immunizálást, azaz első védőoltást, 1796. május 14-én Edward Jenner végezte el Angliában.
Uralkodókat is elvitt a fekete himlő
A 18. század Európája igen csak szenvedett a himlő vírus okozta járványtól; évente átlagosan 400 ezer ember halt meg. Mint korábban is, nem kímélte az uralkodókat sem, így I. József magyar király is a járványban vesztette életét 1711-ben. Az 1800-as évek végén, a jó megfigyelőképességgel megáldott Jenner látta, hogy a tehénhimlővel fertőződött fejőnők immunissá váltak a Variola vírussal szemben is. Így az inokuláció kiváltására kifejlesztett vakcinációt (vacca=tehén) kezdte alkalmazni a fertőzés megelőzésére, mely tehénhimlő vírust a 19. század közepe óta enyhe lefolyású fertőzést okozó Vaccina–vírusra cseréltek át az oltóanyagban.
A védőoltás gennyes búbot okozott az oltottak felkarján, az oltás helyén.
Korabeli híradások szerint 1770-ben Szarvason például naponta 16–20 gyermeket temettek el, akik mind himlőben hunytak el. 1795-ben az orvosi jelentés egyedül Békés vármegyében 2840 gyermek haláláról adott hírt.
Megérkezik az oltás
A magyarországi első oltásról több levéltári dokum is ellentétes adatokat ad meg. A visszafogottabb források szerint a betegség ellen kifejlesztett védőoltást idősebb Bene Ferenc orvos (1775. október 10 – 1858. július 2.) vezette be Magyarországon, aki 1801. augusztus 27-én intézte az első himlőoltást.
1970 előtt, az oltás során élő vírust használtak a szervezet védekező mechanizmusának kiváltására, melynek következtében egy hólyag keletkezett az oltás helyén. Az a hólyag aztán rövid időn belül kifakadt és begyógyult, kisebb vagy nagyobb heget hagyva maga után a felkaron. Szóval a heg egy védőoltás nyoma, amely az emberiség történetének egyik legádázabb megbetegedése ellen véd meg minket.
Ez a betegség az első, amelyet – a védőoltásoknak hála – sikerült teljesen felszámolni.
A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját. Azonban a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból.
Ugyanakkor sosem lehetünk teljesen nyugodtak, a betegség visszatérésének esélye soha nem nulla. Nem véletlen, hogy a világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). És amire szintén érdemes odafigyelni: Az amerikai hadügyminisztérium olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből.
A védőoltás eredményeként fokozatosan himlő mentessé vált Európa, majd Észak-Amerika és a többi földrész is. Az utolsó járvány Koszovóban tört ki, ahova egy Mekkából hazatérő zarándok hurcolta be, 175 fertőzöttből 35 halt meg. Természetes úton 1979 óta nem fertőződött senki.
Egészség rovatunk további hírei ITT találhatóak.
ÁNTSZ nyomán Nyugdíjasbarát