A hagymát, amely számtalan recept alapjául szolgál, az emberek már több mint 5000 éve termesztik. És ez idő alatt nem csak élelmiszerként használták, hanem központi szerepet kapott a különböző rituálékban, valamint a kulturális és vallási gyakorlatokban is. Olyan élelmiszerré is váltak, amelyhez szorosan kapcsolódnak babonák. Máshol a hagymát az időjárás-előrejelzésben is felhasználták, egyesek arra a hiedelemre esküsznek, hogy a vastagabb hagymahéj hidegebb tél közeledtét jelzi.
De bár ezek a mítoszok eléggé túlzónak tűnhetnek, és manapság már nem is hisznek bennük annyira, van néhány mítosz a hagymával kapcsolatban, amely kiállta az idők próbáját. Azért vagyunk itt, hogy eloszlassuk ezeket a tévhiteket.
1 – Az egész hagymát a hűtőben tartva tovább friss marad
Általában az a helyzet, hogy az élelmiszerek tovább tartanak el, ha hűtőben vannak, mint szobahőmérsékleten, így elég természetes, hogy ez a hagymára is igaz. Sajnos azonban ez egy gyakori tévhit. A hagyma valójában jobban bírja szobahőmérsékleten, mivel szedés után általában szárítják, ami kiszárítja a külső felületét. Ez segít hosszabb ideig eltarthatóvá tenni. Ha azonban betesszük a hűtőbe, ez a kemény munka semmivé válik. A hűtőszekrényben lévő nedves levegő beszivárog a hagymába, ami azt jelenti, hogy gyorsan megromlik.
Ehelyett a hagymát száraz környezetben, ideális esetben kissé hűvös hőmérsékleten kell tartani. Az is fontos, hogy a közvetlen napfénytől távol tartsuk, hogy a nap ne melegítse fel, és ne romoljon meg gyorsabban. A hagyma hűtőben való tárolása alól kivételt képez, ha már megpucoltad és felszeletelted. Ezután légmentesen záródó edényben, alacsony hőmérsékleten kell tartani. A zöldhagymát is a hűtőszekrényben kell tárolni, mivel szobahőmérsékleten vagy száraz környezetben tartva gyorsabban megfonnyadhat.
2 – A nyers és a főtt hagyma tápértéke megegyezik
Egyesek azt állítják, hogy teljesen mindegy, hogy nyersen eszed, vagy órákig párolod egy fazékban – mindegy, hogyan élvezed, tápérték szempontjából ugyanolyan marad.
Az igazság ennél egy kicsit bonyolultabb. A hagyma melegítése megváltoztathat vagy csökkenthet bizonyos benne lévő vegyületeket, ezáltal megváltoztatva azok előnyeit. Például a piruvát (vagy piruvinsav), a hagyma egyik kulcsfontosságú összetevője, amely segít megakadályozni a véralvadást, elég nagy mennyiségben van jelen, ha a hagyma nyers. Ha azonban megfőzzük, a hagyma piruváttartalma csökken, így kevésbé hatékony ebben a különleges funkcióban.
A hagyma főzése a kéntartalom csökkenését is eredményezi, amely a hagyma egyik legfontosabb vegyülete, és a hagyma csípős szagának fő oka. Bár a kénre nem szoktunk úgy gondolni, mint alapvető ásványi anyagra, a metionin és a cisztein aminosavak biztosításával fontos funkciója van a testszövetek robusztus, működőképes állapotban tartásában, és segíti a szervezetünket a táplálék megfelelő feldolgozásában is.
3 – A hagyma segíthet az influenza leküzdésében
Az egyik legelterjedtebb mítosz a hagymával kapcsolatban az, hogy segít leküzdeni a betegségeket. Ez a tévhit sokféle formát öltött, kezdve attól, hogy az emberek azt hiszik, ha otthon hagyják, az elpusztítja a kórokozókat, egészen addig a gondolatig, hogy ha a zoknidba teszed, akkor valahogyan a lábadon keresztül jut be a hagyma betegségekkel küzdő képessége. Máshol azt állítják, hogy a hagymás tea fogyasztása gyógyítja vagy megelőzi a megfázást vagy az influenzát. A hagymát még égési sérülések, szexuális úton terjedő betegségek, sőt szívbetegségek gyógymódjaként is emlegetik.
Sajnos úgy tűnik, hogy ezek mögött az állítások mögött kevés igazság van. Nemcsak, hogy a hagyma szanaszét hagyása nem sokat segít a betegségek megelőzésében, de a hagyma bármilyen formában történő fogyasztása valószínűleg nem is nyújt gyors gyógyulást a betegségekre. Ami viszont a hagymának előnyére válik, az a nagy mennyiségű kvercetin nevű pigment. Ez a pigment gyulladáscsökkentő hatású lehet, és segíthet az általános egészség megőrzésében, a vércukorszint stabilan tartásában, valamint potenciálisan javíthatja a szív- és érrendszeri funkciókat. De ha kifejezetten a megfázás vagy az influenza vírusainak elpusztításáról van szó, valószínűleg nem lesz olyan nagy hatása.
4 – A fakanál harapdálása megállítja a könnyezést hagymavágás közben
Ha hagymavágásról van szó, a könnyek elleni küzdelem nagyon is valós. A hagyma szeleteléskor egy propanetil S-oxid nevű gázt szabadít fel, amely bőségesen növekszik a növényben, hogy az állatok ne rágcsálhassák meg növekedés közben. Ez a gáz irritáló hatású, és súlyosbítja a szemünkben lévő szöveteket, ezért van az, hogy a végén könnyekben törsz ki, amikor vacsorát készítesz.
Ez a majdnem általános probléma sokak számára élethosszig tartó küzdelmet jelent, és néhány elég furcsa gyógymódhoz vezetett. De ha valaha is azt mondták neked, hogy a fakanál harapdálása segít, akkor félrevezettek. Az a gondolat áll mögötte, hogy a fa felszívja a gázt, ahogy az a szemedhez száll, de ez nem így van. És bár ha erősen ráharapsz, akkor lehet, hogy kicsit hunyorogni fogsz, hacsak nem csukod be teljesen a szemed (amit nem javasolnánk), a propanethial S-oxid még mindig bejuthat oda.
Más módszerek, például rágógumi rágása aprítás közben, gyertya égetése vagy hagyma fagyasztása szintén hatástalannak bizonyultak. Ezekkel szemben:
A hűtőszekrény-trükk, hogy a hagymavágás könnyek nélkül menjen
5 – Ha felszeletelt hagymát hagyunk magunk körül, megelőzhetjük a levegőben terjedő betegségeket
Évszázadok óta él az az elképzelés, hogy a szeletelt hagyma valahogyan megakadályozza a levegőben terjedő kórokozókat. A növényt először a bubópestis idején, körülbelül a 16. században használták a betegségek elhárítására. Ebben az időszakban a betegségeket okozó tényezőkkel kapcsolatos ismeretek korlátozottak voltak, és úgy gondolták, hogy a „rossz levegő” (más néven miaszma) belélegzése az, ami megbetegítette az embereket. Az ecet, a fűszerek és a gyógynövények mellett a hagyma is megjelent, mint olyan eszköz, amellyel el lehetett fedni vagy meg lehetett szabadítani az otthont ettől a kellemetlen levegőtől.
Hihetetlen, de ez a mítosz még a 20. században is fennmaradt, és a hagyma megelőzésre való felhasználása különböző járványok és világjárványok idején is felmerült, mivel úgy gondolták, hogy a hagyma felszívja a különböző kórokozókat. Valójában azonban egyáltalán nem tesznek semmit. Az olyan betegségek ellen, mint például az influenza, ami cseppfertőzéssel terjed, meg is dönti azt az elképzelést, hogy a fertőző betegségek csak úgy lebegnek a levegőben, arra várva, hogy a hagyma felszívja őket. Bár a hagyma nem képes elpusztítani a levegőben lévő kórokozókat, az egyetlen dolog, amit tesz, hogy a házadat szeletelt hagyma illatúvá teszi.
6 – Lefekvés előtt kell hagymát enni
Ha alvásproblémákkal küzdesz, már bizonyára számos megoldást kipróbáltál, hogy el tudj aludni. De ha valaha is bevetted azt a mítoszt, hogy a hagyma segít, attól tartunk, tévedsz. Bár a gondolat logikusnak tűnik a zöldség magas szulfoxid-koncentrációja miatt. Egyéb egészségügyi előnyei mellett a szulfoxidokat alvássegítőként is népszerűsítik, és egy szaklapban megjelent tanulmány szerint a szulfoxidokban gazdag hagymakivonat szedése pozitív és gyors hatást gyakorolt az alvás minőségére és az alvás kezdetére.
Sajnos azonban a hagymafogyasztás önmagában valószínűleg nem segít. Míg a szulfoxidok nagy mennyiségben vannak jelen a hagymakivonatokban, a normál hagymában valószínűleg nincs elég ahhoz, hogy bármilyen hatással legyen az alvás minőségére. Ráadásul a hagymafogyasztásnak az alvás egészségére gyakorolt bármilyen előnyét egyetlen tanulmány sem állapította meg.
Ráadásul a nyers hagyma fogyasztása valójában negatív hatással lehet az alvásra. A nyers hagyma magas savtartalmú, és a savas ételek fogyasztása közvetlenül lefekvés előtt savas refluxot idézhet elő, ami az ágyban fekve rosszabbodhat, mivel a gyomorsav könnyebben fel tud emelkedni a felső emésztőrendszerbe. Ez meggátolhatja az elalvást, vagy okozhatja, hogy éjszaka felébred.
7 – A hagymahéjat nem használhatod semmire
Az egyik első dolog, amit a legtöbb ember tesz a hagyma elkészítésekor, hogy lehúzza a külső héját, és a szemétbe vagy a komposzthalomba dobja. És meg is értjük, hogy miért: A hagymahéjat szárítják, ami elveszi a nedvességet, és papírszerűvé, törékennyé és eléggé ehetetlenné teszi.
De téves az a feltételezés, hogy a hagymahéj használhatatlan. Valójában számos receptbe beépíthető, hogy további ízt és tápanyagokat biztosítson. A hagymahéjat bármilyen folyadék alapú ételhez hozzáadhatjuk, hogy hagymás ízt kölcsönözzünk neki, és remek összetevője a húslevesnek is. A rizs vagy kuszkusz főzésekor használt vízhez vagy leveshez is hozzáadhatjuk őket (csak arra ügyeljünk, hogy utána kihalásszuk őket).
A hagymahéjnak védő hatása is van, ami bizonyos főzési módszereket sokkal könnyebbé tesz. Ha hagymahéjat hagysz rajta, amikor hagymát pirítasz, megóvod a benne lévő húst attól, hogy megégjen, és helyette a zöldség puha és lédús lesz. A hagymahéjat akár önmagában is megpiríthatja, mielőtt ledarálná, és fűszerként vagy fűszerként használná számos ételhez.
8 – A hagyma csak a konyhában hasznos
A hagymával kapcsolatos számos mítosz, például a betegségmegelőző képessége, megdőlt. És, ez arra késztetheti az embereket, hogy azt higgyék, hogy az egyetlen igazi értéke az, hogy hozzávalóként használják. A valóságban azonban a hagymának számos olyan nem konyhai felhasználási módja van, amely meglepheti Önt. Az egyik felhasználási mód, amely teljesen hamisnak hangzik, de valójában valós, a hajnövekedés. Bár a hagyma talán nem fordítja vissza a kopaszságot, több tanulmány, köztük a Journal of Drug Delivery and Therapeutics egyik tanulmánya is megállapította, hogy a hagymalé használata a hajon tápanyagban gazdagabbá teheti azt, és gyorsabb növekedést eredményezhet. Ennek persze az a hátulütője, hogy el kell viselned a hagymaszagot, hogy élvezhesd az előnyöket.
További konyhai praktikátat EBBEN a rovatunkban találtok.
Nyugdíjasbarát