Image default

“A korrupció az, amiből kihagynak” – Már 21 éve nincs köztünk a Hofi

Hofi Géza (született Hoffmann (de erről később) Budapesten 1936. július 2án született. Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Hofi Géza a magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival, rendkívül összetett humorával egyéni stílust teremtett.

Előadásaiban kérlelhetetlen pártatlansággal illette kritikával a társadalom működését, az aktuális politikai rendszer visszásságait, valamint rendszeresen felhívta a figyelmet legkülönbözőbb kulturális jelenségek és trendek káros hatásaira.

Öt évig dolgozott gyári munkásként. Azt a tanácsot kapja, hogy keresse fel a Fészek Klubban Szendrő Józsefet, a debreceni Csokonai Színház igazgatóját. Szendrő rövid beszélgetés után színházába hívja, és ott nevének átkeresztelése után (Hofi Géza) 1960. szeptember 1-jétől színészként szerződteti. Jól érzi magát, de ő volt az örök beugró (Koldusopera, Az ész bajjal jár, Nebáncsvirág, Pygmalion, A vígözvegy stb.). Gyakran megy a környék kultúrházaiba haknizni – népszerűsége egyre nő. A színházban a premierek utáni közös vacsorákon nagy sikerrel parodizálja az előadást és kollégáit. Érzi, ez az ő világa. A paródia az erőssége. Többek között Simor Ottó, Tímár Éva, Pásztor Erzsi, Lontay Margit, Latinovits Zoltán és Artner Árpád társaságában lépett színpadra

Pásztor Erzsi visszaemlékezése

„1959 őszén ismertem meg Hoffmann Gézát, Debrecenben, a Csokonai Színház portáján. Mondhatom, siralmas találkozás volt, én ugyanis zokogva álltam két óriási bőrond között. Odalépett hozzám egy magas, vékony, fekete hajú fiatalember, és nagyon félszegen, nagyon halkan bemutatkozott, majd megkérdezte, segíthet-e valamiben? Bőgve elmondtam, hogy nincs albérlet, senki nem adott szobát.
– Akkor eljössz velem, nekem már megvan az albérletem – mondta olyan hangon, mintha régi barátok lennénk.
– De én férjnél vagyok – mondtam döbbenten –, a férjem most is járja az albérleti címeket.
– Na és? – kérdezte – Mi a probléma? Én is nős vagyok, de a “vörös dög” biztos befogad benneteket egy-két éjszakára!
Istenem, ez se komplett, futott át az agyamon, a macskájától függ hogy alhatunk-e náluk? Azzal hagyott ott, hogy el ne mozduljak, várjam meg, míg értem jön, de most az irodába kell mennie, mert Szendrő hivatta. Ha akartam volna, se mehettem volna a két nehéz bőrönddel, de főleg, mert nem volt hova menni. Nemsokára visszajött és azt mondta:
– Új nevem van!
– Hogyhogy? – kérdeztem.
– Józsi bácsi azt mondta, Hoffmann névvel nem lehet színpadra menni, mondjak gyorsan egy nevet, ami elfér a plakáton. Próbálkoztak mindenféle névvel, de nem találtak igazán jót. Végül Szendrő az asztalra csapott, és azt mondta, megvan.
– Hogy hívják a feleségét?
– Vnouček Margit – mondta Géza, és mindkettőjükből kitört a nevetés. Aztán mégiscsak Szendrővel közösen kitalálták a HOFI-t.”

Hofi örök barátja Koós János

1967-ben Siófokon az Országos Rendező Iroda (ORI) Halló! Itt Balaton! című esztrádműsorában léptek fel először Hofi Gézával. Koós János így emlékezett vissza a kezdetre:

„EGY ALKALOMMAL SIÓFOKON TÁBORTÜZET RAKTUNK, ÉS A TÖBBI MŰVÉSSZEL KÖZÖSEN ELKEZDTÜNK BOROZNI. MIKOR MÁR MEGJÖTT A HANGULAT, HOFI GÉZÁVAL EGY OROSZKÓRUS PARÓDIÁT RÖGTÖNÖZTÜNK, ÓRIÁSI SIKERREL”.

A spontán létrejött duó előadása után művésztársuk, Bilicsi Tivadar megkérdezte, hogy miért nem adják elő ugyanezt a színpadon. Ekkortól kezdődött el a Hofi–Koós duó története, amely később humoros zenés paródiáikkal vált sikeressé.

Hofi Géza- Koós János
Fortpan – Szalay Zoltán

1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri Slágerkupa műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté, a Koós-Toldy-Hofi trió nyerte meg a kupát.

Koós Jánossal és Kovács Katival készítették el 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, amely hanglemezen csak 1989-ben jelent meg. És amelyet később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adtak ki. Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját. 1982–1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész- és humoristaszerepben.

A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987. június 6-án került sor az ötszázadik adásra, melyet a televízió is rögzített, Hofélia c. lemeze szeptember 21-én került a boltokba. 1987. október 2-án a Madách Kamara Színházban bemutatta az Élelem bére c. estjét, amely 2001. május 27-ig 1500 előadást ért meg.

Hofélia

1988-ban a Magyar Rádió zenei főosztálya eMeRton-díjjal kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményéért, majd áprilisban a szocialista kultúráért tett kimagasló érdemeinek elismeréseként megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet. A tv bemutatta a Hoféliát. Szilveszterkor az Élelem bére című előadásából adott elő részleteket.

Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel

A műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően változatlan maradt. 1990 januárjában megkapta a Magyar Rádió elnökségének nívódíját. 1990 júniusában átesett egy szívinfarktuson. A Honvéd Kórház orvosai és a Kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató intézet igazgató főorvosa, Remes Péter és csapata ápolta. 1991. április 1-jén lépett fel újra.

Hofi Gézát 2002. április 10-én, hajnalban, álmában érte a halál.

Megrongálták a sírját

2007. július 15-ről 16-ra virradóan megrongálták Farkasréti temetőben lévő sírját. A tettes ellopta a sírt díszítő bronzszobrokat (melyek a humorista életútját szimbolizálták): a bakancsot, palástot, babérkoszorút. 2007. november 2-án átadták a felújított síremléket, melyen a szimbólumok immár kőből faragva láthatók.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Újabb Munkácsy festmény került magyar kézbe, itt nézheted meg Te is

nyugdijaspeti

Plakátkiállítással emlékeznek Bem apóra

nyugdijaspeti

A nyugdíjba vonuló pedagógusok is kapnak fizetésemelést

nyugdijaseszti