Jelmezes felvonulásra, térjátékra és futóversenyre is várják az érdeklődőket február 3. és 4. között Kaposváron, a somogyi vármegyeszékhely megújult télűző fesztiválján.
A Farsangoló Kaposvár elnevezésű esemény fő programjai hat somogyi hagyományőrző csoport, négy utcaszínház, hat muzsikás csapat, három táncos formáció és több mint kétszáz jelmezes részvételével zajlanak.
A farsangolokaposvar.hu ismertetése szerint a BábSzínTér, az Együd Árpád Kulturális Központ, a Rippl-Rónai Múzeum, a Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtár és helyi civil szervezetek által szervezett farsangi forgatag február 3-án, délután fél háromkor kezdődik a maskarás, figurás menetek felvonulásával.
A hagyományőrzők, gólyalábasok, maskarások, bábosok, utcazenészek a belváros több pontján somogyi farsangi népszokásokat elevenítenek fel, látványos, vidám utcaszínházi produkciókat előadva a város főterére, a Kossuth térre mennek, ahova “az esemény díszvendége, Csokonai Vitéz Mihály és Dorottya is megérkezik”.
A KOMETA 14. FutóFarsangot február 4-én, vasárnap rendezik, a versenyen gyermekfutamokon, 10 kilométeres és félmaratoni távon lehet indulni.
Farsang Kaposváron
Kaposváron 2020-ig mintegy három évtizeden át rendeztek farsangi mulatságot, a Dorottya-napok felidézték Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzát.
A mű alapjául egy 1798-ban Kaposváron megrendezett bál szolgált, amelyen a költő is részt vett, és az ott szerzett élményei ihlették a mű megírására.
A háromnapos fesztivál hagyományosan Csokonai Vitéz Mihály szobrának megkoszorúzásával, a kaposvári ifjak részvételével zajló Deák farsanggal vette kezdetét, a fő program a Dorottya kisasszony és a Karnevál herceg által vezetett maskarások belvárosi felvonulása volt.
Somogyi maszkok és farsangi hagyományok
Egy 15. században élő bővérű somogyi menyecskével történt meg az a baleset, hogy farsang idején részegen a Kapos mocsaraiba tévedt, és ott lelte halálát. Ezt az esetet TEMESVÁRI PELBÁRT írja le prédikációjában: „Az Úr 1480-ik évében … a Kapos mellett egy asszony több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszony, aki leginkább buzdította őket erre, miközben egy falujabelinek házában a többiekkel együtt táncoltak, egy démon által a táncolók köréből elragadtatott…”
A szigorú tilalmazás ellenére a farsangi mulatozás szokása napjainkig fennmaradt, persze az egyház később már belátta, hogy nem tilthatja be, csupán mértékletességre intett. Sőt, a múlt század második felében farsang utolsó három napján általános tanítási szünet volt.
Somogyban régen minden népcsoport körében ismeretes volt a maszkázás, a maskurába öltözés. Legtöbbször cigányasszonynak, menyasszonynak, öregembernek vagy pólyát vivő öregasszonynak öltöztek. A maszkázás régebbi hagyományaihoz tartozik a szalma- és háncsruhák készítése és az állatalakoskodás.
