Image default

Karády Katalin, aki a nagybetűs dívából lett ellenség

Karády Katalin 1910. december 8-án Kanczler Katalin Mária néven született Kőbányán. Ahogyan az Új Magyar Filmlexikon is megírja, Karády Katalin az 1940-es évek elején készült magyar filmek dekoratív megjelenésű, kedvelt, amerikai értelemben vett sztárja volt. Népszerűségét nemcsak filmszerepeinek, különleges, búgó hangjának köszönhette, hanem erotikus légkört árasztó egyéniségének. Az ünnepelt sztár113 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, az első világháború utáni korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérése után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül.

Karády, a megosztó

Karády Katalin színészi kvalitásaival, illetve filmjeinek értékével kapcsolatban mindig is erősen megoszlottak a vélemények. Már a korabeli kritikákból is jól kiolvasható, hogy az újságírók és kritikusok disszonanciát éreztek Karády szerepe és személye között. A kritikák nemcsak és nem is elsősorban a színészi teljesítményével foglalkoztak, hanem azokba beszivárogtak pletykák és mítoszok.

A Karády-kultusznak a késő-Kádár-korszakban való feléledéskor is tükröződött ezt a megítélésben való kettősség, bizonytalanság. Az, hogy Karády több is és kevesebb is volt, mint színésznő.

A fiatal Karády

1930. augusztus 4-én, apja halála után, férjhez ment a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez, de 1933. május 12-én – a férj javaslatára – elváltak.

Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban.Tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színészi szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is.

Az Est 1936. október 15-i száma

A végzet asszonya?

Filmes pályafutását 1939-ben rögtön „telitalálattal” kezdte: a Halálos tavasz a magyar film noir egyik kiemelkedő darabja.

A háború közelsége miatt a komorabb hangvételű filmekre is fogékonyabbá vált nézők megborzonghattak az öngyilkosságba torkolló végzetes szerelmen, Karády Katalin pedig elénekelhette pályája talán legnagyobb sikerdalát, az Ez lett a vesztünk kezdetű dalt.

A Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat.

“Hiába menekülsz, hiába futsz. A sorsod elől futni úgyse tudsz. Mert sorsunk nekünk, vagy végzetünk, hogy mi egymásért szenvedünk.”

 

A bemutatkozás tehát jól sikerült. Ahogyan azt azt a Nemzeti Filmintézet megállapítja, Karády már ebben az első filmjében is a végzet asszonyaként tűnik föl, aki titokzatos vonzerejével és bús melódiáival filmbéli partnereit és a mozilátogatókat egyaránt képes magához láncolni.

Fellépésével indult be teljes gőzerővel a sztárképzés magyar intézményrendszere – a tömegmédiumok a hollywoodi sztárokéhoz hasonló imázst teremtettek neki. Öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. Rajongói klubokba tömörültek.

Életét meghatározó szerepek

Pesti Napló, 1939. október 13. ADT Arcanum

Leghíresebb szerepe a Halálos tavasz Ralben Editje volt. Zilahy Lajos több filmjében szuggesztíven formálta meg a főhősnőt. A kor legnagyobb férfisztárjaival (Jávor Pál, Páger Antal, Szilassy László, Nagy István és Ajtay Andor) szerepeltették együtt.

Az Erzsébet királyné című filmben a címszereplőt keltette életre. Király Jenő filmtörténész szerint Karády melankóliája, fegyelmezettségbe fojtott elvágyódása jól áll a királynénak. Izgalmasabb a Karády-féle Sisi, mint a Romy Schneideré – állítja Király Jenő.

Filmjei közül kiemelkedik még a Külvárosi őrszoba. Szintén A film készítőinek szándékai szerint egy angyalföldi rendőr kalandjainak bemutatásával arra lett volna hivatott, hogy a férfifőszereplő: Nagy István rokonszenvesnek megrajzolt alakján keresztül népszerűsítse a rendőrséget. Nagy István azonban túl erős ellenfelet kapott a kültelki kocsmák virága, a Karády-alakította Harmonikás Gizi személyében. Karády Katalin népszerűségét 1942-ben nem lehetett ellensúlyozni, így az eredeti koncepció billent, Karády által győzött “az alvilág vonzereje”.

Valamit visz a víz

Említést kell tenni a Valamit visz a víz című filmről, illetőleg Karády abban megformált szerepéről, a misztikus, már-már a Jávor Pál játszotta férfifőhős: János képzeletének termékeként, azaz egy frusztrált férfi vágyainak kivetítéseként értelmezhető Anadáról. Karádynak ebben a filmjében visszafogott a játékstílusa, lefojtott érzelmeket jelenít meg.

Ugyanakkor a folyóból kimentett Anada is a femme fatale archetípushoz tartozik: feldúlja János családi boldogságát, a férfi meg akarja ölni miatta a feleségét. Majd mikor lelepleződik, hogy már más férfiakat is kifosztott, kisemmizett és tönkre tett, Anada oda távozik, ahonnan jött: a folyóba merül. Ebből a filmből sem hiányzik a Karády-dal. A film Szeretlek, mint… című betétdalának szövege József Attila Óda című költeménye alapján íródott.

Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség, de két rövidfilmet is leforgattak vele.

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték. Gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII. kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. (Az épület a kilencvenes években Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnök lakóhelye volt.)

Dívából ellenség lett, de ember tudott maradni

A német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból, Machita című filmjét levették a műsorról. Filmjei és dalai betiltása indokául azt hozták föl, hogy a „a magyar néplélektől idegen alkotások”. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva.

A kép bal oldalán Gerhard Clages SS Hauptsturmführer

Karády Katalint először Gerhard Clages SS Hauptsturmführer hallgatta ki a Melinda Szálló harmadik emeletén, onnan a Zrínyi utcai rendőrkapitányság 200-as cellájába hurcolták. A Gestapo három hónapig tartotta fogva és a legutolsó bűnözőként bánt vele: megkínozták, hajánál fogva állítólag kilógatták az ablakon, kiverték több fogát, egyes vélemények szerint meg is erőszakolták. Mindezt azért, mert a provokatív, lázadó természetű Karády Katalin az embertelenségben is ember tudott maradni…

A fogságból Ujszászy vezérőrnagy barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartotta életben.

Tragikus egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.

1945 nyarán, egy Moszkvából visszatérő ismerőse azt közölte, hogy Ujszászyt meggyilkolták. Bár a tábornok a később nyilvánosságra került dokumentumok tanúsága alapján ekkor még életben volt, Karády halottnak hitte szerelmét, idegösszeomlást kapott, kilenc hónapig ágyban feküdt.

Az őt először kihallgató Gerhard Clages SS Hauptsturmführer 5 hónappal Karády kihallgatása után 1944. októberében meghalt…

A mellőzött Karády

A második világháború után fokozatosan mellőzötté vált. A pálya szélére szorult. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta, több operett főszerepét is eljátszotta: Maya (1945), Sybill (1945), Fekete liliom (1946), Vera és családja (1947), Bál a Savoyban (1948).

Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele. 1947-ben szerepelt ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszott még az 1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje volt. A kommunizmusban nem jutott hely a Horthy-korszak ünnepelt sztárjának.

1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban.

Nehezen viselte a mellőzöttséget, a vidéki kultúrházak részeg közönségét, amely kifütyülte. 1950 nyarán, Gobbi Hilda közbenjárására még felléphetett a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett Színészek a porondon című esztrádműsorban. Valószínűleg ez volt a legutolsó budapesti fellépése. Ezután már csak vidéken szerepelhetett. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén, Kecskeméten volt, ahol – saját nyilatkozata szerint – a közönség kifütyülte, és sörösüvegekkel dobálta meg.

Megszületett a döntés, elhagyja az országot

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Február 18-án érkezett Szombathelyre és a Kovács Szállóban (későbbi nevén Savaria Nagyszállóban) egy másik személlyel szállt meg. Fellépését követően Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével és egy nardai embercsempésszel elindult az osztrák határ felé. Dozmaton csatlakozott hozzájuk még egy nardai személy, akik segítségével Felsőcsatár és Narda között, a téglaégetőnél átlépte az államhatárt.

Pihenőt az osztrák oldalon fekvő Csémnél tartottak egy fogadásukra felkészült házban. Két nap múlva, február 20-án érkezett meg Grazba. Itthon maradt rokonai nagyon megszenvedték ezt. Elvették házukat, kitelepítették őket, édesanyja bele is halt a megaláztatásokba.

Először az ausztriai Salzburgba, majd Svájcba költözött. Ott sem volt sokáig maradása, egy év leteltével Brüsszelbe ment tovább. 1953-ban Brazíliába, São Paulóba költözött, divatáruüzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, s New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett a Madison Avenue-n. A Rochelle Millinery nevű üzletben Nancy Reagan, korábbi First Lady is állandó vásárlója volt.

Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.

A bizonyos amerikai interjú

Médiaszerepléseket nem vállalt. Sándor Pál filmrendezőnek azonban 1979-ben mégis sikerült vele töltenie másfél napot New Yorkban, ám az interjú során közeli képeket nem készíthetett róla. Karády ebben az exkluzív interjúban beszélt magyarországi megaláztatásairól („Megszűnt a sztárrendszer, Karády fölösleges volt.”), valamint magánélete egyes fejezeteit is felfedte. Többek közt beszélt arról, hogy első házasságát 17 évesen kötötte egy hivatalnokkal, ám két év múlva már el is váltak.

Az exkluzív és egyben utolsó Karády-interjút 2005-ben, az RTL Klub XXI. század című műsorában adták le.

Karády Katalin a hetvenes években Amerikában (forrás: Hangosfilm.hu)

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor azonban 1979-ben megjelent archív felvételeket tartalmazó lemeze, 400 000 példány kelt el belőle. Ugyanekkor sorok kígyóztak az újra a műsorra tűzött Halálos tavasz jegyeiért a Filmmúzeumban, egy évig ment teltházzal. (De csak ez az egy film: a Valamit visz a víz, ugyancsak Zilahy rendezésében, ugyanezekkel a szereplőkkel csak egy hónapig maradt műsoron).

Hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták. Stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

1989. november 17-én Vitray Tamás Telefere című műsorában telefonon beszélgetett vele pár percig, melyben 1990 márciusa felé tervezett magyarországi látogatásáról is említést tesz.

1990. február 8-án bekövetkezett new yorki halála után, 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

531 559 dollár

Ennyi pénz állt az 1990 februárjában, New York-ban meghalt Karády Katalin bankszámláján. A Szabad Föld szerint Budapesten a Lepke utcai villa maradt utána, Pék községben pedig egy 120 holdas birtok, amely a filmszínésznő és szerelmének, Újszászy Istvánnak, a második világháború alatti magyar hírszerzés főnökének közös tulajdona volt.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Végső útjára kísérték Sólyom László volt köztársasági elnököt

nyugdijaspeti

Latabár-vígjátékok is lesznek klasszikus filmmaratonon

nyugdijaspeti

4+1 elmélet, hogy miért kellett Diana hercegnének meghalnia

nyugdijaspeti