Image default

Döntött a miniszterelnök: a Szent Koronát el kell rejteni!

1848. december 30-án Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzója nyílt rendeletet intézett Bónis Sámuel képviselőhöz. Melyben mint országos biztost megbízta, hogy a koronát budai őrzési helyéről szállítassa Debrecenbe, ahová a kormány is költözik. Ma 170 éve találták meg.

Ellenőr, 1881. december 25-i száma, ADT Arcanum

„Az ellenség közeledvén a főváros felé… a kormány kötelességének tartja a koronát minden esetre biztosítani. Ennélfogva képviselő úr ezennel kirendeltetik, s kötelességévé tétetik Ürményi Ferenc koronaőr őexellenciáját azonnal felszólítani, hogy az országos biztos úrral együtt s egyetértőleg az ország szent koronáját s egyéb koronázási insigniáit (jelvényeit) azonnal a koronaőrségből még itt lévő legénység őrizte mellett egyelőre Debrecenbe… elszállítani.”
– Részlet Kossuth Lajos rendeletéből

Érdekesség, hogy a levél csak 1861 decemberében került nyilvánosságra.

A Szent Koronát vonattal szállították Szolnokig, majd onnan szekéren tovább vitték a debreceni városházára. A Szent Korona a háborús veszély elmúltával újra a budai várba került. 1849 nyarán azonban, Pest kiürítésekor újra a Szent Korona menekítését kellett előkészíteni. A fontos feladattal kapcsolatosan Kossuth Lajos kormányzó, Szemere Bertalan belügyminiszter, és Duschek Ferenc pénzügyminiszter egyeztettek és a koronaékszerek elszállítása mellett döntöttek. A Szent Korona, a koronaőrség nélkül, Szegedre majd Nagyváradra, később Aradra került.

El kell rejteni!

A Szent Koronát menekítők 1849. augusztus 15-én érkeztek Orsovára, ahol „A Fehér Bárányhoz” címzett fogadóban szálltak meg. Mivel az országhatár átlépése a koronával nem volt lehetséges, Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter az ékszerek elrejtése mellett döntött. Augusztus 23-án a magyar határ közelében elásták a koronát rejtő ládát és a rejtekhely közelében lévő fán egy jelet hagytak, majd a helyszínről térképet készítettek. Kossuthot az emigrációban, utólag tájékoztatták az elrejtés tényéről.

170 éve találták meg a Szent Koronát

A szabadságharc leverése után az osztrák rendőrség egy bizottságot hozott létre a Szent Korona kutatására. Kempen báró és különítménye 1853. szeptember 8-án megtalálta a koronázási ékszereket rejtő ládát. A Szent Korona és a jogar viszonylag sértetlen volt, de a koronázási kard elpusztult, a palást átázott és kifakult.Ezt követően a korona ismét Budára került és a második világháború utolsó időszakáig a várban őrizték.

Kápolnát emelnek megtalálásának helyszínén

A Dunai Szigetek blog így ír a megtalálásról: “A mocsárként is leírt környezetben négy esztendő alatt gyakorlatilag minden szétrohadt a ládában. És nem csak Szent István koronázási palástja, hanem a Szent Korona bélése is, valamint az összes bőrből és szövetből készült tárgy, pl. egy pár cipellő. Sőt, megrozsdásodott a koronázási kard, a koronázási ékszerek egyéb károsodásáról nem is beszélve. A fellelt tárgyaknak hamar híre ment a környéken, így a megtalálók megfelelő biztosítás mellett Orsován be is mutatták, mielőtt Bécsbe szállították volna. Ugyancsak zarándokhellyé változott a Cserna folyó árterén álló vizenyős gödör is, ahol a Szent Korona négy évet töltött. Olyannyira, hogy Ferenc József a megtalálás örömére kápolnát emeltetett a helyszínen.”

Budapesti Viszhang, 1856. május 29. ADT Arcanum

 

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Vadkovászos kenyér nyerte a Szent István-napi kenyérversenyt

nyugdijaspeti

Ezek a legjobb bolti panírmorzsák

nyugdijaspeti

Kosztolányi előbb vegetáriánus volt, majd a borjúpörkölt rajongója lett

nyugdijaspeti