Egy erős fekete, vagy egy habos cappuccino bőven elég ahhoz, hogy jókedvre derüljünk. A Lelépő Magazin cikke három legendás budapesti kávéházat mutat be, melyekhez nem mindennapi történetek kötődnek.
S hogy ki volt Strakh János, mitől volt híres a váci utcai Magyar Korona Kávéház, s hogy hol kávéztak a múltszázad legendás újságszerkesztői? A rövid összeállításból minden kiderül!
1. Az első
1727-ig kell visszamennünk az időben, ekkor alapították meg ugyanis az első pesti kávézót a Régiposta utcában. A vendéglátó egység Starkh János tulajdonában állt. Nem sok írásos emlék maradt fennt róla az azonban bizonyos, hogy egy visszafordíthatatlan folyamatot indított el Magyarországon: bécsi és olasz mintára megteremtette a kávézás magas kultúrájának alapjait.
Nem véletlen, hogy hamarosan kultikus helyszínekké váltak a kávéházak, a társasági élet központjaivá váltak, ahol a művészet és a közélet legnagyobbjai vitatták meg a mindennapi élet gondjait, bajait, hogy néhány fekete elfogyasztását követően világmegváltó ötletekkel rukkolhassanak elő. Néhány ilyen pedig ma már a történelemkönyvek lapjain szerepel.
2. Az irodalmi élet központja
A Magyar Korona Kávéház a magyar irodalomtörténet kiemelkedő helyszíne. Az 1783-ban megnyitott Váci utca és Régiposta utca sarkán álló kávéház adott otthont A Hét című folyóirat megalapításának. Ebben az irodalmi magazinban új publicisztikai műfajt teremtett Heltai Jenő a verses krónikáival.
A laphoz később csatlakozott Gárdonyi Géza, Gozsdu Elek, Bródy Sándor és a 20. század olyan jelentős alkotói, mint Ady Endre, Babits Mihály vagy éppen Kaffka Margit. A Hét magazin alapító-szerkesztőjén túl még az ifjú Mikszáth Kálmánnak is törzsasztala volt a Magyar Koronában.
3. A budapesti szellemi élet központja
A Centrál Kávéház neve összeforrott a 19-20. században a budapesti szellemi élettel. De nem csak a vendégköre volt jelentős, hanem maga az épület, melyben megnyithatta kapuit is említést érdemel. A Centrál Kávéház impozáns épületét Quittner Zsigmond tervezte és 1887-re készült el. A nyolc teremből, két játékszobából, kávékonyhából és ruhatárolóból álló belső minden igényt kielégített. Scholz Róbert csodás munkája köszönt vissza a mennyezet és a falak díszítettségén.
A Centrál Kávéházban a Nyugat magazin újságírói és szerkesztői találtak törzshelyükre, de A Hét irodalmi lap is egy idő után ide helyezte át a bázisát a Magyar Koronából. 1936-ban pedig itt alapították meg a Kaffka Margit Társaságot, mely onnantól kezdve összefogta a magyar írónőket, s összejöveteleiknek minden szerdán lehetőséget biztosított.
Az olasz kávékultúra rejtelmeiről szóló cikkünk IDE kattintva érhető el.
lelépő – Nyugdíjasbarát
Fotók: Archív, címlapkép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei