Image default

Az asztalosmester, aki vagyonából templomot és gyermeküdülőt építtetett

Egy elfeledett bútorgyáros, aki a Budavári Palota bútorait készítette a századelőn és aki a végrendeletében úgy határozott, a vagyona jelentős részéből épüljön katolikus templom Albertfalván. Következzék Mahunka Imre élettörténete.

1859 októberében született Albertfalván, amely akkoriban még önálló községként létezett. Az édesapja asztalos volt, s nem volt kérdés, hogy Mahunka Imre is ezt a hivatást választja. 1883-ban hosszú éveken át külföldön képezte magát, Párizsban, Münchenben és Londonban a legprímább asztalosoktól tanulta a szakmát. A hazatérése után kezdetben a Soroksári út 43. szám alatt volt műhelye.

forrás: Pesti Hírlap, Arcanum

Még nem volt elég bevétele, hogy igazán reklámozza a cégét, így apróhirdetéseket adott fel a lapokban, amelyekben ebédlőgarnitúrát, hálószobabútorokat hirdetett. 1884-ben, 25 évesen vette el feleségül Kovács Adélt. A házaspár hiába szerette volna, gyermekük nem született.

Mahunka Imre

Aztán 1891-ben Budapesten, a VIII. kerületben, a Rigó utca 8. szám alatt nyitotta meg a bútortelepét az egyre ismertebb asztalos. A következő szöveggel tudatta a lapokban a jeles eseményt: „Új bútortelep Budapesten. Mahunka Imre, a fővárosban előnyös, ismert bútor és műasztalos, ki több évig Párizsban és Londonban foglalkozott és képezte magát szakmájában műszaki tökélyre, május hó elsején saját házában helyezte át műhelyét.” Később a szomszédos, Rigó utca 6. szám alatti házat is megvette, hogy bővítse a bútorgyárát.

forrás: Nemzet, Arcanum

Egy évvel később aztán nem a csodás bútorai miatt került be az újságokba, hanem azért, mert a műhelye udvarán abban az évben már másodszor virágzott a meggyfája. Persze a bútorainak is híre ment.

Mahunka Imre egyre másra kapta a megrendeléseket. Senki sem csodálkozott azon sem, hogy az 1900-as párizsi Világiállításon éremmel jutalmazták és megkapta a császári és királyi udvari szállító címet. A műhelyéből számos „bútorköltemény” került a Budavári Palotába, például a Hunyadi-terembe, de az Országház berendezései közül is sok az ő munkáját dicséri.

forrás: Ország-világ, Arcanum

Nem csoda, hogy egyre többen emlegették közösen a kor népszerű asztalosmesterével, Thék Endrével, aki a Budavári Palotában ismét régi fényében látható Szent István-terem csodás faburkolatait, ajtóit, bútorait készítette. Az is közös volt bennük, hogy mindketten saját erőből, nehéz sorból emelkedtek a leghíresebb iparosok közé.

Út a politikába

De visszatérve Mahunka Imre életéhez. Azt szorgalmazta, hogy az ipari tanulók oktatását fejlesszék, egy időben miniszteri biztosként érvelt mellette: „Mennyivel hamarább elsajátíthatná a tanonc az ismereteket, ha nem csupán látás után, gépiesen tanulja, hanem bizonyos rendszerbe foglalt, okszerű technikai magyarázó tanítás útján ismerkedik meg vele”- vallotta Mahunka, aki nem mellékesen a budapesti Polgári Dalkör oszlopos tagja volt és ott volt a józsefvárosi Kaszinó alapító tagjai között. Idősebb korában a politikába is belekóstolt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának delegáltjaként a nemzetgyűlésbe is beválasztották.

dspace.oszk.hu

A neves bútorgyáros, aki a századelőn hódító szecessziót rendszeresen megjelenítette a bútoraiban aztán 1923-ban, csupán 62 éves korában elhunyt. Nagy csapás volt mindez a szakmának, amely még azt sem heverte ki, hogy négy évvel korábban elhunyt Thék Endre is. Még a halála előtt Mahunka Imre a feleségével közösen úgy döntött, mivel gyermekük nem született, a vagyonuk nagyobb részét jótékony célokra fordítják. A végrendeletben első helyen jelölték meg, hogy a haláluk után a pénzükből épüljön meg Albertfalván a régen várt katolikus templom.

Mahunka Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26-1-1. Sződy Szilárd alkotása.

 

Nemcsak templomot, gyermeküdülőt is építtettek

Szintén döntöttek arról is, hogy a vagyonukból készüljön gyermeküdülő. A Rózsadombon, a Kavics utca 9. szám alatt évekkel később át is adták a Mahunka Imre gyermeküdülőt. Az üdülő telkén az ünnepélyes átadás során felavatták a híres szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond művét, amely a bútorgyárost és a feleségét ábrázolta. A szobor 2010-ben Albertfalvára került, a bútorgyárosról elnevezett térre. A városrészben utcát is elneveztek róla, ám a II. világháború után a kommunista rendszerben a Mahunka utcát Sáfrány utcára keresztelték át…

Magyar Hirlap, 1931. december 4. Arcanum

Mikor a híres asztalos 1923-ban meghalt, a lapok is meggyászolták. Az egyik a következőt írta: „Mahunka példája bizonyítja, hogy komoly munkával, a mesterség szeretetével, megbízhatósággal mily sokra viheti az iparos.” – így zárul a megható megemlékezés, melyet a Nemzeti Hauszmann Program, vagyis a Budavári Palotanegyed megújításának hivatalos oldala publikált.

 Nemzeti Hauszmann Program – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Miért lesz rózsaszín a Lánchíd péntek estétől vasárnap estig?

nyugdijaspeti

76 éves, de úgy néz ki, mintha 50 lenne – ez a titka

nyugdijaspeti

Ebben az országban 1800 milliárddal emelik a nyugdíjak alapját, de mégis kevés nekik

nyugdijaspeti