Image default

Először látható ez a csodás Mányoki-festmény

A magyarországi barokk képzőművészetről ad az eddiginél szélesebb képet a Szépművészeti Múzeum új állandó kiállítása. A Barokk változatok című tárlat újdonsága az elmúlt évben, a festő születésének 350. évfordulóján vásárolt Mányoki Ádám-festmény, amely egy, a II. Erős Ágost lengyel király udvarához tartozó lengyel nemesasszonyt ábrázol.

Barokk változatok – megnyílt a Szépművészeti Múzeum új állandó kiállítása

Az április 3-tól látható, mintegy 200 négyzetméter területű, új teremsorban megnyíló tárlat négy tematikus egységben mutat be képeket és szobrokat, nagyrészt a 18. századból. A kiállítást a műfaji változatosság jegyében a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatott iparművészeti tárgyakkal, a nemesi udvari környezetben használatos bútorokkal és ötvösművekkel gazdagítva tekintheti meg a nagyközönség.

Az új tárlat kiemelkedő fontosságú darabja egy nemrégiben vásárolt Mányoki-festmény

Az első szekció három magyarországi születésű, de külföldön sikeres művészi pályát befutó festőről, Mányoki Ádám portréfestőről, valamint Bogdány Jakab és Stranover Tóbiás csendéletfestőkről szól. Mányoki, aki élete nagy részében a lengyel királyi és német fejedelmi udvarokban működött, II. Rákóczi Ferenc udvari arcképfestőjeként az egyik legszebb és legismertebb hazai barokk portrét alkotta meg a fejedelemről 1712-ben.

Bogdány és tanítványa, Stranover a londoni arisztokrácia köreiben vált népszerűvé holland modorú, változatos csendéleteivel és madárképeivel.

A második szekcióban közel kétszáz év hazai arcképeiből válogattak a kiállítás rendezői. A harmadik szekció egy jellegzetes barokk műfajjal, a többféle céllal, de jellemzően nagyobb művekhez tervként készült kis méretű olajvázlatokkal foglalkozik. Az utolsó teremben a késő barokk festészet más műfajaiból, tájképekből, mitológiai és bibliai témájú zsánerképekből mutatnak be kis válogatást.

Először látható ez a csodás Mányoki festmény

A tárlaton először látható a gyűjtemény új szerzeménye, Mányoki Ádám képe Agnieszka Emercjana Pociejowa (született Warszyczka) lengyel nemesi származású hölgyről. Az asszony II. Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem udvartartásának volt tagja, aki a király varsói udvara mellett gyakran tartózkodott a drezdai udvarában is. Igen közeli kapcsolatot ápolt II. Erős Ágosttal, egyes források szerint a szeretője volt.

A király közvetlen környezetében azonos pozícióval bíró, nemesi származású nőkhöz hasonlóan ő is igyekezett a hozzá közel állók érdekeit, pályafutásukban való előrelépésüket képviselni az uralkodónál. 1709-ben házasodott össze Ludwik Konstanty Pociejjel, aki ugyanabban az évben elnyerte a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság nagyhetmani (katonai parancsnoki) címét. Első férje halálát követően, 1730-ban Pociejowa újra férjhez ment, gróf Joseph Alexandre de Montmorency de Bours-hoz, a szász hadsereg tábornagyához.

A portrén a lengyel származású nemesasszony lovagláshoz öltözve jelenik meg: széles kézelőjű, gallér nélküli kabátot, mellényt és háromszögletű kalapot visel. Az udvari arisztokráciához tartozó hölgyek gyakorta részt vettek a főúri időtöltésekben, például vadászatokon. Az ilyen alkalmakkor viselt női öltözék a férfiruha átfogalmazása volt. A kacér, kihívó póz a kigombolt ruházattal és a rózsaszín szalagcsokorral az ábrázoltnak az uralkodó udvarában betöltött bizalmi pozíciójára utal.

Mányoki Ádám

1713 és 1723 között II. Erős Ágost varsói és drezdai udvarában állt alkalmazásban portréfestőként. A porosz uralkodóház tagjai mellett az udvartartás női tagjairól is készített portrékat királyi megrendelésre. Az uralkodó gyakran két példányt is rendelt ezekből a képekből, amelyeket különböző palotáiban helyeztek el. Agnieszka Emerencjana Pociejowa portréjának egy, csak apró részletekben eltérő változata a varsói Łazienki-palota gyűjteményében található.

Mányoki Ádám önarcképe

Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelemről készített arcképe a magyar barokk portréfestészet emblematikus alkotása, és egyben a festő életművének kiemelkedő darabja.

70 felettieknek ingyenes

Díjtalan belépő csak látogatáskor igényelhető a helyszínen a jogosultság igazolásával. Ha díjtalan belépőre jogosult személyek elővételes jeggyel rendelkezők társaságában érkeznek, biztosítják, hogy velük együtt léphessenek be az épületbe és a kiállításra.

A 62-70 éves kor közöttieknek 50%-os jegyet kell váltani, ami 2800 Ft-ba kerül.

Szépművészeti Múzeum – Nyugdíjasbarát

A 72 éves Kató bizonyítja, sosem lehetsz elég idős, hogy felfedezd a világot

hírek ebből a rovatból

Átadták a Karikó Katalint és Szent-Györgyi Albertet ábrázoló falfestményt

nyugdijaspeti

Kiderült, miért vettek mintát a Széchényi család egyik tagjának csontjából

nyugdijaseszti

Ma viszi a postás az előrehozott nyugdíjat!

nyugdijaspeti