A főváros történelmét meséli el 1873-tól napjainkig az a különleges technikával mozgóképpé alakított, több száz régi fényképből készült film. Az alkotást az Animatiqua stúdió készítette Budapest alapításának 150. évfordulójára.
A Budapest születése című mintegy negyedórás film a főváros 150 éves történelmét meséli el a Fortepan fényképei és számtalan egyéb forrásból vásárolt, korábban nem látott fotó és képeslap segítségével.
A fővárosról szóló film narrációjának szövegét Nyáry Krisztián írta, amelyet Hámori Gabriella színésznő olvas fel.
A csupán ötfős Animatiqua Stúdió munkatársai, akik számos hasonló filmet alkottak már, több mint egy éve dolgoztak a Budapest születése című filmen, amelynek elkészülésében az Oscar-díjas Deák Kristóf filmrendező is közreműködött.
A film kibővített angol nyelvű verzióját az alkotók a tervek szerint nemzetközi fesztiválokon is tervezik bemutatni, valamint zajlanak az előkészületek egy egészestés Budapest mozifilmmel kapcsolatban is. A stúdió tervei között szerepel továbbá más magyar, valamint külföldi város történetének megfilmesítése is.
Íme a film:
Animatiqua és a főváros
Az Animatiqua Facebook oldalán az alábbi mottót adta meg. „Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel.” Rájuk ez hatványozottan jellemző, ugyanis mintegy nyolcvanezer kép átválogatása után választotta ki Kondacs András rendező és csapata azt a 140 darab fotót, amelyet egy technika segítségével tettek mozgóvá, filmszerűvé. A készítők célja az volt, hogy az évfordulóhoz méltó filmet készítsenek, amelyben az épített örökség gondozásának fontosságát is szerették volna kiemelni. Így írtak Facebook oldalukon beharangozókat a Budapest születése c. filmjüknek:
Régi képeken kel életre a 100 évvel ezelőtti Budai Várnegyed
1944–45-ben, a második világháború alatt a budai Várnak és környékének súlyos ostromot kellett kiállnia, mert a kormányzati funkciójú épületek miatt komoly célpontnak számított. 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A második világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. A műemlék épületek egy részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy részét pedig lebontották. A foghíjtelkekre sokszor modern, vasbeton vázas épületek kerültek.
Régi képeken kelnek életre a Margitsziget eltűnt épületei
Tudtátok, hogy egykoron állt a szigeten egy gyönyörű fürdő, amit Margit fürdőnek hívtak? Az épület a II. világháborúban találatok kapott, viszont megmenthető lett volna, de sajnos a bontást választotta az akkori vezetés. Szintén feltűnik még a filmrészletben egy eltűnt kis kápolna is, rögtön a sziget partján. Sajnos ma már benne sem gyönyörködhetünk.
Régi képeken kel életre a Parlament és a legendás pesti belváros
Budapesten a Duna mindkét oldalán gyönyörű épületekkel lett körülvéve és sajnos mára ezek közül (főleg a II. világháború miatt) sok eltűnt, de szerencsére több megmaradt, mint pl. a világ egyik legnagyobb parlamentje. Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be.
Nem ellopta, csak eladta a Rottenbiller utcát – egész életünkben tévedésben voltunk?
Vajon milyen lehetett egykor a legendás budapesti Nagykörút autók nélkül?
Tudtátok, hogy az építése miatt több száz régi házat kellett lebontani, vagy hogy egy hajózható csatornát terveztek ide először? Szintén érdekesség még, hogy itt járt először a villamos is, ami ma egész Európa legforgalmasabb villamosvonala.
Nyugdíjasbarát
