Image default

Egy új tanulmány szerint a több nappali szundítás a demencia korai jele lehet

Az orvosok gyakran ajánlják a délutáni szundítást, hogy kompenzáljuk a rossz éjszakai alvást, és segítsen ébren maradni lefekvésig. Idősebb korosztály esetében azonban a sűrűbb délutáni alvás a demencia korai jele lehet egy tudományos magazin, a ScienceAlert tanulmánya szerint.

A szundikálásnak a felnőttek megismerésére gyakorolt hatását vizsgáló kutatások vegyes eredményeket hoztak. Egyes, fiatalabb felnőtteken végzett tanulmányok szerint a szundikálás jótékonyan hat a kognitív képességekre. Más, idősebb felnőtteken végzett tanulmányok szerint a szundítás kognitív károsodással hozható összefüggésbe.

A tanulmány szerzője aki epidemiológus, (az alvást és a neurodegenerációt tanulmányozza idősebb felnőtteknél) azt szerette volna kideríteni, hogy a szundikálási szokásokban bekövetkező változások előre jelzik-e a demencia jeleit.

A kutatótársával közösen közzétett tanulmány szerint a szundikálás a kor előrehaladtával valóban növekszik, a túlzott szundikálás azonban előre jelezheti a kognitív hanyatlást, azaz a demenciát.

A nappali szunyókálás és a demencia közötti kapcsolat

Az alvászavarok és a nappali szundikálás az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak ismert tünetei az idősebbeknél. A betegség előrehaladtával gyakran egyre szélsőségesebbé válnak: A betegek egyre kevésbé tudnak elaludni, és egyre valószínűbb, hogy éjszaka felébrednek, és napközben álmosnak érzik magukat.

A nappali szunyókálás és a demencia közötti kapcsolat vizsgálatához kollégáival együtt egy 1401 idősebb felnőttből álló, átlagosan 81 éves csoportot vizsgált. Ők vettek részt a kognitív hanyatlást és az Alzheimer-kórt vizsgáló longitudinális vizsgálatban.

14 évig kutatták az alvási szokásokat

A résztvevők egy óraszerű eszközt viseltek, amely 14 éven keresztül követte mozgásképességüket. A hosszabb tétlen időszakokat alvásként értelmezték.

A vizsgálat kezdetén a résztvevők mintegy 75 százalékának nem volt semmilyen kognitív károsodása. A fennmaradó résztvevők 4 százalékának volt Alzheimer-kórja, 20 százalékának pedig enyhe kognitív károsodása, ami a demencia gyakori előfutára.

Míg a napi szundikálás az évek során minden résztvevőnél nőtt, a szundítási szokásokban különbségek mutatkoztak azok között, akiknél a vizsgálat végére Alzheimer-kór alakult ki, és azok között, akiknél nem.

Azok a résztvevők, akiknél nem alakult ki kognitív károsodás, átlagosan 11 perccel többet aludtak évente. Ez az arány megduplázódott az enyhe kognitív károsodás diagnózisa után, amikor a szunyókálások száma évi 25 perc pluszra nőtt, és megháromszorozódott az Alzheimer-kór diagnózisa után, amikor a szunyókálás időtartama évi 68 perc pluszra nőtt.

A kutatás végére megállapították, hogy azoknál az időseknél, akik

naponta, rendszeresen több mint egy órát szundikáltak, 40 százalékkal nagyobb volt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye,

mint azoknál, akik nem szundikáltak naponta vagy kevesebb mint egy órát szundikáltak naponta.

Ezek az eredmények még akkor is változatlanok maradtak, amikor olyan tényezőket is kontrolláltak, mint a napi tevékenységek, a betegség és a gyógyszerek.

Az Alzheimer-kórban szenvedők és a kognitív károsodással nem küzdő emberek agyának halál utáni összehasonlításával megállapították, hogy az Alzheimer-kórban szenvedőknél három agyi régióban kevesebb az ébrenlétet elősegítő neuron.

Egy sydney-i élelmezéskutató megállapította, hogyan csökkentheti a napi friss alma fogyasztása az Alzheimer-kór kockázatát. Az alma meglepő előnyökkel járhat az agy egészségére.

További egészséggel kapcsolatos cikkeink az Egészség rovatunkban találhatóak.

ScienceAlert – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Felhős, de napos időnk lesz ma

nyugdijaspeti

Nyugdíjba ment Kabos, Gyufa vette át a helyét – megható videóval búcsúznak tőle

nyugdijaspeti

Ezek a legjobb bolti panírmorzsák

nyugdijaspeti