Ki mire teszi fel a számára megadatott, szerencsésen hosszú életét, ugye. Jane Godall úgy hat évtizedig foglalatoskodott csimpánzok megfigyelésével (ma már leginkább a nevét viselő intézetet igazgatja). Gobbi Hilda fél évszázadot töltött színpadon és filmvásznon, mellette aktívan közreműködött arra rászoruló művésztársai felkarolásában. Kosztor Sándorné meg hozzávetőleg hetvenöt éven keresztül lopott. A BRFK portréja Repülős Giziről.
Hogy ki ő? Született Bodnár Gizella, irodalom és történelem szakon végzett tanár, nemzetközi sikereket arató nótaénekesnő, kalandor, beteges hajlandóságú tolvajnő, a magyar kriminalisztika koronázatlan királynője:
Repülős Gizi, alias
Miskolcon látta meg a napvilágot, 1926 október 18-án, rendezett családi körülmények között cseperedett, saját bevallása szerint egy gyerekkori agyhártyagyulladás utóhatásaként alakult ki nála a kóros szerzőhajlam.
Már iskolatársaitól is lopott, ezt-azt, apróságokat, ahogyan visszaemlékezett: a szerzés öröméért, hiába próbálta mozdonyvezető édesapja markáns fegyelmezéssel jó irányba téríteni moralitását. 1946-ból már keletkezett újsághír lopásáról és lebukásáról, 1950-től egyre több rendőri szervezeti egység előtt ismeretes személye.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a tolvajlás nagyasszonya különösebben ügyesen űzte volna bűnös mesterségét: rendszeresen rajtavesztett szerzőakcióin, 1950 és 1970 között 15 évet töltött börtönökben, amikor szabadlábon volt, disszidensként Nyugat-Európában, Hollandiában, Angliában, Franciaországban turnézott.
Külhoni kitekintését részint ténylegesen felfoghatjuk műsorszolgáltató túraként. Nótaénekesnőként lépett fel több ízben, de eredő tevékenységével sem hagyott fel. Egy angol kastélyból csente el élete legjelentősebb zsákmányát, egyebek mellett nagyobb mennyiségű drágakövet, amelyeket egy baba ruhájára varrva küldött haza férjének – aki köszönte szépen a szuvenírt, és szeretőjével ellavírozott horizontról. Amikor külföldön színpadra állt, „Flying Gizi” vagy Airplane Gizi” , azaz Repülős Gizi művésznéven harangozták őt be, na de honnan ered a különös ragadványnév?
Repülős Gizi csak a legenda szerint repült?
A magát izmosan tartó legenda szerint Gizi a Malév belföldi, nagyobb városokat érintő repülőjáratait használta tolvajtúráihoz; utazott-lopott-visszajött. A mítosz elterjedésének alapja egyetlenegy repülőjegy volt, amit egyik elfogása után találtak a zsebében, mint később kiderült, ezzel a jeggyel azonban férje utazott egy szegedi temetésre.
Gizi azt állította, hogy soha nem ült repülőre, mivel betegesen félt – teljesen ez a véglet sem igaz, mivel egyszer repülőn toloncolták haza Magyarországra, igaz: rendesen benyugtatózva tették fel a fedélzetre.
A név maradt, mint ahogyan az évtizedeken átívelő lopásszéria is. Ilyen mértékű „életmű” értelmezése esetén óhatatlanul napvilágot látnak tévedések, tévesztések, pontatlanságok és ellentmondások. Gizi egy ízben azt nyilatkozta, hogy mentálisan képtelen volt ellenállni a nyitott ajtóknak, ami nem volt bezárva, oda ő bizony besurrant. Ennek ellentmond a Népszava 1971. március 27-i cikke, mely szerint amikor elkapták egy hamis kulcsos betörés után, akkor további 32 álkulcsos esetet bizonyítottak rá, tehát nyitogatta ő bőszen a zárt ajtókat is, nem elégedett meg az alkalom szülte vizitek lehetőségeivel. Miért?
Repülős Gizi azt mondta: tolvajlásaiban elsősorban az adrenalint kereste, az izgalmat, saját képességei felmérésének – és mások kijátszásának – a lehetőségét. Elismerte, hogy vonzották az értékek, de úgy magyarázta, hogy a nemesfémek ragyogása inkább esztétikailag hatott rá, mintsem materiálisan. A lopott holmikat általában nem eladta, hanem elajándékozta, mintha valóban nem érdekelte volna azok értéke.
2016-ban nem volt lakása, autója, egyébként más tekintetben is partvonalon kívülre került: családja nem akart tudomást venni róla, gyermekei, unokái nem tartották vele a kapcsolatot. Összesített mérlege nem különösebben irigylésreméltó:
több mint kétszáz bűncselekményt követett el, összesen negyven évre ítélték el, amiből huszonkettőt le is ült, hatszor szabadult közkegyelemmel.
Egy börtönőrnő úgy jellemezte őt, hogy az átlagbűnözőnél jóval műveltebb, jóindulatú ember volt, akinek örömöt szereztek a lopások.
Az utolsó lebukás
Legutoljára 2017-ben, 91 éves korában, Tatabányán fogták el, ebben az esetben azonban nem gyanúsították meg. Ő maga így összegzett önéletrajzi könyvében: „Temérdek cifra dolgot láttam, hallottam, amit mások észre sem vesznek, vagy ha igen, nem tudják végiggondolni, micsoda mit jelent. Mennyi a súlya. Nekem volt rá időm, hogy elmerengjek a világ bajain, csodáin. (…) Sok életkaland, három gyerek, két férj, egy szerelem, összesen szűk húsz év rabságban töltött idő: ez a mérlegem. Kész a leltár… Itt vagyok én is, az öreg tolvaj, és nincs másom, csak a hírhedtségem. Legenda lettem, és ebbe akár már bele is lehet halni.”
2019 februárjában élete utolsó heteit a budapesti Nyírő Gyula Kórházban töltötte.
BRFK – Nyugdíjasbarát
címlapkép: Fotó: RAS Archívum – Blikk