A Sír a telefon, a Fekete vonat és a Kislány a zongoránál című slágerek előadója Kupsa János néven született Romániában. Édesapja Kupsa János székely iparos volt, édesanyja pedig a szintén székely Bartis Karola. A család Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk.
Származásáról így nyilatkozott:
„Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él.”
1941-ben Erdélyből Miskolcra költöztek, ahol apai nagynénje is lakott. Zenész szeretett volna lenni, de édesapja azt akarta, hogy becsületes iparos ember legyen, mint amilyen ő is.
„Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.”
– mondta neki és beíratta a miskolci katolikus gimnáziumba.
Beindul a slágergyár
Első táncdalénekesi felkérését 1960-ban kapta, amikor a műsor rendezője, Marton Frigyes „átkeresztelte”, mert szerinte Kupsa néven nem lehet valaki táncdalénekes. Első fizetése 600 forint volt a két fellépésért. Ettől az évtől kezdve a Kamara Varieté tagjaként dolgozott.
1961-ben jelent meg előadásában, Havasy Viktor–S. Nagy István szerzeménye, a Micsoda nagyszerű dolog című első nagy slágere, amellyel országosan ismert lett. Komolyabb sikereit aztán a Magyar Televízió Táncdalfesztivál című könnyűzenei versenyein indulva aratta, ahol kétszer is első díjat nyert. Az 1966-os tácdalfesztiválon, -ahol Kovács Kati a magyar Táncdalfesztiválok történetének első győztese lett, Nem leszek a játékszered című dalával- Koós János az előadói díjat is megkapta. Énekesi karrierjével párhuzamosan színészként is tevékenykedett: Az oroszlán ugrani készül (1969), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970) című filmekben is szerepelt.
1967-ben Siófokon az Országos Rendező Iroda (ORI) Halló! Itt Balaton! című esztrádműsorában léptek fel először Hofi Gézával. Koós János így emlékezett vissza a kezdetre:
„Egy alkalommal Siófokon tábortüzet raktunk, és a többi művésszel közösen elkezdtünk borozni. Mikor már megjött a hangulat, Hofi Gézával egy oroszkórus paródiát rögtönöztünk, óriási sikerrel”.
A spontán létrejött duó előadása után művésztársuk, Bilicsi Tivadar megkérdezte, hogy miért nem adják elő ugyanezt a színpadon. Ekkortól kezdődött el a Hofi–Koós duó története, amely később humoros zenés paródiáikkal vált sikeressé.
Fortpan – Szalay Zoltán
Az 1960-as években sokat turnézott a volt szocialista országokban. A Barátság fesztiválok keretében lépett fel egymás után Moszkvában, Varsóban, Prágában, Kelet-Berlinben, Bukarestben és Szófiában is. Egy-egy szocialista ország két-két énekest delegálhatott a turnékra és az egyik magyar előadó mindig ő volt. A Szovjetunióban sikert aratott Havasy Viktor orosz nyelven előadott Fekete vonat (Чëрный поезд) című táncdalával.
Ungvártól Vlagyivosztokig csak a Koós
1968 decemberében, a Magyar Televízió Slágerkupa címmel vetélkedő műsort rendezett, amelyet a szilveszteri műsor keretein belül, az Express kíséretében, a Toldy Mária– Koós János–Hofi Géza trió nyert meg. Ekkoriban sokat turnézott a Szovjetunióban is, Solymos Antallal és az Express zenekarral több mint háromszázszor repült belföldi szovjet légi járatokon, Ungvártól Vlagyivosztokig nem volt olyan kis- és nagyváros, ahol ne léptek volna fel. Rendszeresen részt vett a Népstadionban rendezett Színész-Ujságíró Rangadókon (SZÚR) a színészek kapusaként.
Egy turné alkalmával ismerkedett meg Dékány Sarolta énekesnővel, későbbi feleségével, akit házasságukat követően 1977 elején nem akartak kiengedni a férje után Kanadába, mert eleinte nem is kapott útlevelet.
„Fiam, a színház ott van, ahol én vagyok.”
Hofi Gézával és Kovács Katival készítették el 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, amely hanglemezen csak 1989-ben jelent meg, és amelyet később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adtak ki. Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját. 1982–1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész- és humoristaszerepben.
Úgy szeretném meghálálni… Ma ünnepli 79. születésnapját Kovács Kati
Legendás barátság fűzte művésztársához, Bajor Imre színész-humoristához,akivel együtt maradandót alkottak a színpadon. (A két művész sírja is néhány lépésnyire található egymástól.)
Énekesi karrierje később a mulatós nóták felé fordult. Hat nagylemezét és számos kislemezét adták ki. Járta az országot, művésztársa Latabár Kálmán színész, a népszerű komikus tanításához híven : „Fiam, a színház ott van, ahol én vagyok.” , aki minden egyes fellépését a legkomolyabban vette, ugyanolyan hittel, drukkal és felkészültséggel ment a legkisebb faluba is, mint az Erkel Színházba, ő is tette a dolgát.
Családi élete
1971-ben vette feleségül Dékány Sarolta énekesnőt; házasságukból 1973-ban született Koós Réka lányuk, majd 1976-ban Koós Gergő fiuk. Unokája, Rozi 2003-ban született. Amikor a gyerekei megszülettek elhatározta, hogy vesz egy lakóbuszt, amiben főzni és aludni lehet, hogy a gyermekeinek is megmutathassa Rómát, Párizst, Pompeiit és a nagyvilágot. Kedvenc étele az „erdélyi tárkonyos korhely pacalleves” volt.
Meghatározó volt életében a labdarúgás szeretete, az FTC csapatának lelkes szurkolója volt. Szurkolói fanatizmusára jellemző, hogy amikor 1976-ban Gergő fia megszületett, első ajándékként már a kórházban átadta a csecsemőnek a Fradi tagsági könyvét. Több ferencvárosi labdarúgó-generáció tagjaival került baráti kapcsolatba, Albert Flóriánnal a Ferencváros aranylabdás játékosával együtt elénekelte a Nem baj, ha múlnak az évek című számot is.
„Mindig van valami mondanivalóm mindenkihez, mindenkit szeretnék a keblemre ölelni, mindenkivel szeretnék egy jót viccelni, a rendőrtől a postáson át a Nobel-díjas tudósig. Talán az egyetlen dolog a foci, amitől elborul az agyam.
Ha most ide, az étterembe behoznának egy labdát, 63 évesen is fölállnék az asztaltól, és elkezdenék dekázni. Legfeljebb kidobnának.”
Sír a telefon – elment Koós János
Rövid betegség után hunyt el, 2019. március 2-án. A kórházban hirtelen összeesett, s az orvosoknak már nem sikerült újraéleszteniük. Művészek, pályatársak búcsúztak tőle. Az ATV műsorában Csongrádi Kata emlékezett meg róla és az utolsó fellépéséről, míg az Echo TV reggeli műsorában Poór Péter emlékezett pályatársára.
Felesége Dékány Sarolta a Borsnak mesélt a tragédiáról: „Kórházban kezelték, de mivel javult az állapota, ezért úgy volt, hogy hétfőn hazaengedik. Végül bent tartották, és szombaton megtörtént a tragédia. Elment mosdóba, majd kifelé jövet hirtelen összeesett. Én is épp a kórházban voltam, de nem engedtek oda hozzá. Mindenki fejvesztve próbált cselekedni, többször is újraélesztették, azonban már nem tudták visszahozni. A szíve vitte el.”
Csapata, a Ferencváros meghatóan emlékezett Koós Jánosról
„De hiába is őszül már a régi társaság, eldöntöttük nem adjuk alább” – ezzel a Nem baj, ha múlnak az évek című sláger dalszövegének részletével búcsúztak a Fradi-szurkolók Koós Jánostól a lelátón. A dalt az 1967-ben kitüntetett aranylabdással, és jó barátjával, Albert Flóriánnal közösen énekelte, majd 1985-ben megjelenő nagylemezre fel is került a közös daluk.
A gyászszünetet megelőzően, a játékosok kivonulása alatt Koós János legismertebb dala, a Kislány a zongoránál és a szokásos Fradi-induló is elhangzott. A kezdősípszó előtt pedig egyperces néma csönd helyett hangos tapssal emlékeztek meg Koós Jánosról.
Temetése március 20-án volt a Farkasréti temetőben, végső nyughelye a Művészek Parcellájában van, elhunyt művésztársainak sírja közelében. Temetői búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, amelyet Szerednyey Béla színművész olvasott fel a gyászolók előtt.
A szertartáson ott volt többek között Zalatnay Sarolta, Poór Péter, Fásy Ádám, Csongrádi Kata, Szenes Andrea, Meződi József, az Apostol együttes énekese és Aradszky László özvegye.
Nyugdíjasbarát