Image default

Elhunyt Sólyom László korábbi köztársasági elnök

Elhunyt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap. Ezt a volt köztársasági elnök titkársága közölte az MTI-vel.

Sólyom László “óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el

– áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.

Sólyom László fiatalkora

Sólyom Ferenc és Lelkes Aranka fiaként született Pécsett. Édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt, a Pénzügyigazgatóság főtanácsosaként dolgozott Sopronban, így fia is ebben a városban kezdte meg tanulmányait. Édesapját azonban később elbocsátották mint „osztályidegent”, ugyanis nem volt hajlandó belépni a pártba. Ezt követően a család visszaköltözött Pécsre, apja gépkocsi-segédvezetőként helyezkedett el, később pedig bérelszámolóként dolgozott. Sólyom László középiskolai tanulmányait 1956-ban, a korábbi pécsi főreálgimnáziumban, az akkor már Széchenyi István Gimnáziumban kezdte meg.

A pécsi gimnazistákkal 1956. október 24-én a Széchenyi tér­re vonult tüntetni, amiről a következőt nyilatkozta: „Kincseim kö­zött őr­zöm egy Rá­ko­si-szo­bor da­rab­ját s egy vö­röscsil­lagszi­lán­kot a Ná­dor szálló te­te­jé­ről ak­kor le­do­bott csil­lag­ból.”

Kitűnővel vizsgázott

Az 1960-ban kitűnő eredménnyel letett érettségi vizsgáját követően felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt zongora szakon, Bánky József tanítványa volt. A kimerítő gyakorlás miatt azonban ínhüvelygyulladást kapott, ezért zongoraművészi ambíciójáról kénytelen volt lemondani. Egyetemista korában a Liszt kórusban is énekelt.

Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. Mivel későbbi felesége Pesten tanult, így ő is a fővárosba költözött és ott keresett állást. Diplomájának megszerzése után egy évig a kispesti bíróság fogalmazója volt.

Sólyom László az akkor brit trónörökössel

Köztársasági elnöki pályafutása

Miután Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet nyílt levélben arra kérte a pártokat, hogy Sólyom Lászlót jelöljék utódjának. A szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi (például Eörsi István, Jankovics Marcell) támogatta aláírásával, később az MDF és a Fidesz hivatalosan is megnevezték Sólyom Lászlót köztársaságielnök-jelöltjüknek.

Az országgyűlési szavazásra 2005. június 6-án, illetve június 7-én került sor. A szavazások során az első fordulóban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott, mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivételtől eltekintve nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak. Sólyom a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal nyert, ahol elegendő volt az egyszerű többség is az első két fordulóban megkívánt kétharmados többséggel szemben. Még aznap letette hivatali esküjét. Hivatalos beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.

Sólyom a szavazási eljárás alatt mindvégig független jelöltnek tartotta magát. Beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy „függetlenségét mindvégig meghagyták”.

A visszafogott köztársasági elnök

Sólyom ciklusa elején kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. Az akkoriban szokatlan felfogása miatt több kritika érte, elsősorban akkor, amikor több jelöltjét nem választotta meg az Országgyűlés. A 2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, miszerint erkölcsi megtisztulásra volna szükség, valamint a „magyar politikai elittől” való erős függetlenedési szándéka helyenként éles kritikákat is kiváltott.

Közéleti vitát kavart a Die Welt című német napilapnak adott 2007. július 4-ei interjúja, ahol 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Horn Gyula volt miniszterelnöknek.

Köztársasági elnöki tisztsége alatt több törvényt küldött az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, illetve küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, így többek között az állami vagyonról szóló törvényt (ahol az azóta megszűnt Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjainak jogi helyzetét kifogásolta), az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt és az új polgári törvénykönyvet.

A köztársasági elnök több nyilatkozatában és beszédében is kijelentette, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.

A 2009. március-áprilisi kormányválság alatt Sólyom többször is kijelentette, hogy véleménye szerint a kérdés legjobb megoldása az előrehozott választás lenne.

Családja

1966-ban nősült, felesége Nagy Erzsébet magyar–pszichológia szakos tanár volt. Felesége 2015 februárjában elhunyt. Házasságukból egy fiúgyermekük (Sólyom Benedek) és egy leánygyermekük (Sólyom Beáta) született. Tizenegy unoka nagyapja volt.

Nyugdíjasbarát

 

hírek ebből a rovatból

Világhírű fotós 1956-os képeiről nyílik kiállítás, egyetlen napon ingyenesen is megtekinthető

nyugdijaspeti

Zsurzs Kati kapta a Gobbi Hilda-díjat

nyugdijaspeti

Az idősebb férfiak körében körében különösen megnőtt a bőrrákos esetek száma hazánkban

nyugdijaspeti