Image default

Tények és tévhitek a demenciáról

A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia világszerte súlyos problémát jelent. Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200.000 ember lehet közvetlenül érintett. Mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön – írja a felejtek.hu demenciával foglalkozó szakportál.

  • A világon 44 millióan szenvednek Alzheimer-kórban.
  • A világon a betegséggel és a betegek ellátásával kapcsolatos költségek becsült értéke 2016-ban mintegy 605 milliárd dollár, a magyar GDP négy-ötszöröse.
  • Az ápolásban résztvevő hozzátartozók mintegy 40%-a magas vagy nagyon magas érzelmi válságról, stresszről számol be.
  • 45%-kal növeli a kockázatát a dohányzás.
  • 65% a nők aránya a 65 évnél idősebb, diagnosztizált betegek körében.
  • 65 év feletti demens betegeknél az átlagos várható túlélés 8 év, ugyanez 90 éves kor felett 3 év.
  • A kórra jellemző tünetek megjelenését akár 10-30 évvel előzhetik meg az agyat érintő elváltozások.
    Magyarországon mintegy 200.000 demenciában szenvedő beteg él.

Tények és tévhitek a demenciáról

Nagyon sok tévhit veszi körül a demenciát, közülük néhányat említünk. A tévhitekkel való szembenézés elősegítheti a betegség valós lefolyásának megismerését.

Tévhit: Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.
Valóság: Bár a genetikai tényezők szerepet játszanak a betegség számos formájának kialakulásában, az esetek többségében nem bizonyított az összefüggés.

Tévhit: A demencia kizárólag idősebb embereket érint.
Valóság: Annak ellenére, hogy a demenciában szenvedő betegek többsége 65 év feletti, kisebb számban ugyan, de a 40-es, 50-es életévekben is elindulhat a folyamat. Az emberek többségénél az életkor előrehaladtával egyáltalán nem alakul ki demencia, azaz a demencia nem az öregedés nyilvánvaló kísérő jelensége.

Tévhit: A demencia gyógyítható.
Valóság: Ennek a betegségnek néhány fajtája visszafordítható, azonban a legtöbb típusa – akárcsak az Alzheimer-kór – jelenleg nem gyógyítható.

Tévhit: Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.
Valóság: Az emberek természetszerűen felejtenek el időnként dolgokat. Amikor az emlékezetkiesés a mindennapjaink részévé válik, az okok kiderítése érdekében orvoshoz kell fordulni. A betegség számos formájában nem feltétlenül az emlékezetkiesés jelenik meg első tünetként, ezért ha váratlanul következnek be kedélyállapot- és viselkedésbeli változások, illetve a képességek hirtelen beszűkülésekor mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges.

Ma van az Alzheimer világnapja – de mi is pontosan ez a betegség?

Tévhit: A demencia megelőzhető.
Valóság: Az Alzheimer-kór nem előzhető meg. A demenciák mintegy felének hátterében szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) állnak. Ezen demenciatípusok kialakulásának kockázata egészséges életmóddal csökkenthető; kiemelt szerepet játszik a megfelelő fizikai aktivitás, a helyes táplálkozás, az aktív társas élet, illetve a vérnyomásértékek folyamatos ellenőrzése. A demencia tüneteinek hátterében gyógyszerkölcsönhatások, vitaminhiányok, illetve súlyos depresszió is állhatnak.

Tévhit: Vitaminok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.
Valóság: Ezek a készítmények a kutatások során hatástalannak bizonyultak a demencia megelőzésében.

Tévhit: A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.
Valóság: Számos demenciában szenvedő ember hosszú éveken át tud a számára megszokotthoz hasonló, aktív életet élni. Még arra is találunk példákat a világban, hogy a betegek alkotó energiáikat a demenciával mint betegséggel kapcsolatos társadalmi elfogadottság növelésének a szolgálatába állítják.

Tévhit: Minden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívá válik.
Valóság: A demencia minden egyes emberre különböző módon hat, és egyáltalán nem igaz, hogy minden beteg agresszívvá válik. Az emlékezetkiesés, illetve a külvilággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen képességek beszűkülése frusztrálhatja a betegeket. Ez megnyilvánulhat a viselkedésformákban is. A nyugodt és megfelelő környezet megteremtésére irányuló lépések számos kellemetlen helyzettől menthetik meg a beteget és a hozzá közel állókat.

Tévhit: A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.
Valóság: Ez eltérő lehet betegenként is és a betegség különböző stádiumaiban is. A betegség előrehaladtával beszűkülhetnek a betegek verbális kommunikációs képességei. Ennek ellenére fontos érintkezésbe lépni velük, akárcsak az érzékszerveiken keresztül, legyen szó érintésről vagy közös zenehallgatásról.

felejtek.hu – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Egyetlen hétévégre feltárul a tihanyi szerzetesek kriptája

nyugdijaspeti

Karády Katalin, aki a nagybetűs dívából lett ellenség

nyugdijaspeti

4+1 elmélet, hogy miért kellett Diana hercegnének meghalnia

nyugdijaspeti