A bájosan, gyermekien naiv Stan mindig jót akar, ugyanakkor, mindig valami bajt csinál. Ez volt szerepsémájuk lényege. Míg a fölényes, nagyképűen atyáskodó Pan mindig pórul jár. Amikor a lenézett naivitás, és a fölényes tudás kudarcot vall, úgy, hogy felszabadultan nevetni lehet rajta, akkor egy mélyen emberi esendőség keletkezik. A komikum … Bővebben: Akiken ma is tudunk nevetni: Stan és Pan – Túlélték a hangosfilm uralmát