A tojáshéj a tyúktojás teljes tömegének mintegy 10%-át teszi ki. Sokak szerint ez csupán nap, mint nap keletkező hulladék, holott számos hasznos anyagot tartalmaz a sok egyéb felhasználási terület mellett az emberi szervezet számára is. Hosszú ideje – megfelelő előkészítést követően – rendszeresen fogyasztják a világ különböző pontjain étrendkiegészítőként, és napjainkban, hála a benne lévő ásványi anyagok kiváló hasznosulásának, még inkább előtérbe kerül kiváló összetétele. A következő cikk bemutatja a tojáshéj összetételét és az egyes összetevők emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásait.
Miből is áll a tojáshéj?
A tyúktojás héja főként ásványi és kisebb részben szerves anyagokból épül fel. A kalcium-karbonát (CaCO₃) a héj tömegének kb. 95-97%-a, főként kalcit kristályos formában fordul elő, ez adja a tojáshéj keménységét. A tyúktojás héjában található kalcium-karbonát kiválóan hasznosítható az emberi táplálkozásban, mivel természetes eredetű és jó biológiai hasznosulású kalciumforrás. Megfelelő tisztítás és finom őrlés után táplálékkiegészítők alapanyagaként alkalmazható, hozzájárulva a csontok és fogak egészségéhez, valamint a csontritkulás megelőzéséhez.
Előnye, hogy nyomelemeket (például magnéziumot és foszfort) is tartalmaz, amelyek támogatják a kalcium felszívódását.
Fenntartható megoldást jelent, mivel élelmiszeripari melléktermékből készül.
A tojáshéj egyéb ásványi sókat nyomokban tartalmaz, melyek közé tartozik a magnézium-karbonát (MgCO₃), a kalcium-foszfát (Ca₃(PO₄)₂), a nátrium-, kálium- és stronciumionok kis mennyiségben.
– Kevéssé közismert, hogy a tojáshéj számos szerves vegyületet is tartalmaz, melyek a tojáshéj rugalmasságát adják. Például az 1-3%-át adó fehérjék (pl. ovokleidin, ovokalixin) és a glikoproteinek, melyek szabályozzák a kristályosodást és a héj szerkezetét. A tojáshéjban, porózus szerkezetének következtében további 1-2%-ban víz is található. A tojáshéjának színét különböző pigmentek, úgynevezett színagyagok adják, melyek a következők lehetnek: protoporfirin IX a barna héjú tojások esetében, valamint biliverdin, mely a kékes zöldes árnyalatot eredményezi – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki főleg tojásalapú innovatív élelmiszerek fejlesztésével foglalkozik.
Mi a helyzet a héjhártyával? Kollagén és keratin forrás?
A tojáshéján belül az ún. héjhártyák (belső és külső membrán) találhatóak meg, melyek fehérjékben gazdag rétegek, de nem részei szorosan a tojáshéjnak, inkább alatta helyezkednek el. Ezek további hasznosítható vegyületeket tartalmaznak.
A tojáshéj külső és belső héjhártyái biológiailag rendkívül értékes, döntően szerves anyagokból felépülő rétegek, amelyek elsődleges feladata a tojás belső részének védelme.
Összetételük főként fehérjékből és bioaktív molekulákból áll, amelyek szerkezeti stabilitást, rugalmasságot és antimikrobiális védelmet biztosítanak.
– A héjhártyák egyik legfontosabb alkotóeleme a kollagén, amely rugalmas, mégis nagy szakítószilárdságú vázat képez. Ennek köszönhetően a tojáshéj hártyák kiváló alapanyagot jelentenek ízület- és porcvédő étrend-kiegészítőkben, bőrápoló készítményekben, valamint a szövetmérnökségben biológiai hordozóanyagként is alkalmazzák. Állati takarmány-kiegészítőként szintén hasznosíthatók az ízületi egészség támogatására. Szintén jelentős keratin források is, amely egy kénben gazdag, rostos fehérje. Ez az anyag mechanikai ellenállást ad a hártyáknak, és emiatt fontos alapanyaga a haj- és körömápoló kozmetikumoknak. Emellett biológiailag lebomló polimeranyagok fejlesztésében, valamint talajjavítóként és lassú nitrogénforrásként is alkalmazható – mondta Dr. Németh Csaba.
A héjhártyák tartalmaznak glükozamint, amely a kötőszövetek alapvető építőeleme.
Ez a vegyület kulcsszerepet játszik a porcok egészségének megőrzésében, ezért széles körben használják ízületvédő készítményekben, és gyulladáscsökkentő hatása miatt is vizsgálják. Előnye, hogy alternatívát jelent a kagylóeredetű glükozaminnal szemben, így allergiások számára is alkalmas lehet.
Szintén megtalálható bennük a kondroitin-szulfát, amely a porc vízmegkötő képességéért felelős. Ennek köszönhetően fontos szerepet tölt be az ízületek terhelhetőségének fenntartásában, és gyakran alkalmazzák glükozaminnal kombinálva porcvédő készítményekben, illetve a regeneratív orvoslásban.
Kis mennyiségben hialuronsav is jelen van a héjhártyákban. Ez a poliszacharid kenő és ütéscsillapító tulajdonságú, ezért az orvosi gyakorlatban ízületi injekciókban, a kozmetikai iparban hidratáló és ránctöltő anyagként, valamint a szemészetben is hasznosítják.
Baktérium ölő hártyák
A tojáshéj hártyák fontos védelmi elemei az antimikrobiális fehérjék és fehérjetöredékek, például a lizozim és az ovotranszferrin származékai. Ezek gátolják a baktériumok szaporodását és megakadályozzák a kórokozók bejutását a tojás belsejébe.
E tulajdonságaik miatt természetes tartósítószerként, sebkezelő anyagokban és új típusú antibiotikum-alternatívák kutatásában is szerepet kapnak.
Végül a héjhártyákból bioaktív peptidek is nyerhetők, amelyek különféle élettani hatásokkal rendelkeznek, például gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő és immunmoduláló tulajdonságokkal. Ezek a vegyületek egyre nagyobb figyelmet kapnak a funkcionális élelmiszerek és az orvosi kutatások területén.
Tehát a tojáshéj és a tojáshéj hártyák nem csupán védelmi szerepet betöltő melléktermékek, hanem sokrétűen hasznosítható, értékes bioanyagok, amelyek az orvoslásban, a kozmetikai iparban és a fenntartható anyagfejlesztésben is jelentős potenciállal rendelkeznek. Amennyiben tehetjük, fogyasszuk az egészségünk érdekében.
Nyugdíjasbarát