Image default

Így telt a húsvét nagyszüleink idejében – GALÉRIA

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez vilgászerte számos népszokás és hagyomány kötődik, írja a Körkép.

A nagypéntek a passiójáték, azaz a Krisztus életét és halálát feldolgozó dramatizált előadás ideje, aminek világszerte nagy hagyománya van. Nagypéntekhez a liturgikus szokások mellett babonák is kapcsolódnak: friss kútvízzel vagy patakvízzel fürödtek az emberek ezen a napon, sőt, az állatokat is a vízhez hajtották, mert úgy tartották, hogy a tiszta víz védelmet nyújt a betegségek ellen.

A feltámadási körmenet, a víz- és a tűzszentelés ideje nagyszombat. Ekkor ér véget a böjt és újra megszólalnak a harangok. Húsvétvasárnapon pedig a mai napig sokan letakart kosárban viszik a kalácsot, a sonkát a templomba, hogy a pap megszentelje az ételt.

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.

A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfő

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Ebben az országban 1800 milliárddal emelik a nyugdíjak alapját, de mégis kevés nekik

nyugdijaspeti

Musical, opera- és néptáncest, színházi produkciók a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán

nyugdijaspeti

Már lehet szavazni a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire

nyugdijaspeti