Bujtor István nevéről három karakter ugrik be azonnal. Sándor Mátyás, Bud Spencer és Ötvös Csöpi. A három név összeforrt Bujtor Istvánnal. Emelett persze nem feledkezhetünk meg Dezsőről a Bors-sorozat legendás alakításáról sem.
Bujtor István 1942-ben még Frenreisz Istvánként látta meg a napvilágot. Édesanyja Gundel Katalin volt, Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán, anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt. Öccse pedig Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.
A három testvér: Bujtor István, Frenreisz Károly és Latinovits Zoltán közös interjúja és dala egy 1966-os tévéjátékban. Cím: Plusz 1 fő – Rendezte: Seregi László.
Bujtor István három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Bujtor már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.
A Karambollal indult minden
-Az első filmszerepnél szerencsém volt – meséli a nagyranőtt közgazdász-egyetemi hallgató, Bujtor István,- a Karambolban szükség volt egy magamfajta testalkatú fiúra…
-Bocsánat… hány centiméter magas?
– 193 centiméter. Színészt nem találtak ebben a „súlycsoportban”, civilt kerestek, így akadtak rám. Úgy látszik, megfeleltem. Amikor ugyanis Keleti Mártonúj filmjéhez keresett főszereplőt, megint rám esett a választás – mesélte Bujtor István az Esti Hírlap, 1964. május 6-i számában.
Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.
Alázat és elvhűség jellemezte – 92 éves lenne Latinovits Zoltán, a Színészkirály
2007 végén öt évre megválasztották Bujtor Istvánt a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető. Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976).
Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.
Ötvös Csöpit mindenki szerette
1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is.
A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.
“Bud Spencer vállon veregetett, majd felemelt és leporolt”
Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”.
“…még az előbbi film forgatása közben eljutottam Olaszországba, ahol megismerkedtem Bud Spencerrel. Elmondtam neki, hogy én vagyok a magyar szinkronizálója. Kedvenc íróm, Rejtő Jenő szavaival élve vállon veregetett, majd felemelt és leporolt. Azóta jóba vagyunk és levelezünk.” – mesélte el a Dunántúli Napló, 1986. március 3-i számában.
A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.
https://www.nyugdijasbarat.hu/ot-erdekesseg-bors-ormester/
Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta; emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett.
Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó volt.
Napokig nem lehett tudni mi a baj
2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát.
Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.
Sírja bátyjának, Latinovits Zoltán színművésznek a nyughelyével szemben és édesapja sírja közelében van Balatonszemesen. 2010-ben, a 100 évet megélt édesanyját is a családi sírhelyen helyezték örök nyugalomba – írja a Csodás Balaton.
Édesanyja elől titkolták a halálát
Dr. Frenreisz Istvánné, azaz Katinka néni a haláláig nem tudta, hogy meghalt a fia, úgy tudta, Ötvös Csöpi közkedvelt megformálója külföldön forgat. Legkisebb fia, Frenreisz Károly Katalin asszony elől élete végéig titkolta Bujtor halálát. Úgy érezte, az asszony öreg szíve már nem bírta volna ki, ha megtudja, hogy a legidősebb után a középső fiát is el kell temetnie.
Szobrát, a balatonfüredi Vitorlás téren Balatonfüreden 2013. május 5-én avatták fel. Farkas Ádám, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtor Istvánt a Rabonbán hajón.
Nyugdíjasbarát
