„Ma már azt is tudjuk, hogy nagyon hiányzik… Ez a felgyorsult világ nem az Öveges professzoroknak kedvez. Ma nem tudás kell a televízióban, hanem nézettség. Éppen ezért olyan jó lenne visszamenni az időben. Csak egy pillanatra. Hogy megköszönjük önnek amit értünk tett. Mi akkor csak egy kedves, apró kis emberkét láttunk, de nem tudtuk, hogy valójában egy piarista szerzetes beszél hozzánk. Persze honnan is tudhattuk volna, hiszen vallásról akkoriban nem sok szó esett hivatalosan.” – így írt a 45 éve elhunyt Öveges professzorról az Újságmúzeum.
Öveges József, aki Pákán született piarista szerzetes volt. Emellett fizikus, pap, középiskolai és egyetemi tanár de még cserkészvezető is volt. A családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak.
Az elemi iskola első öt osztályát Öveges 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Az első Kossuth-díjas
Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá.
Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, a Varsányi Irén utca 33. szám alatt, és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén: Öveges József vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.
Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították, és szeptember 4-én feladta a küzdelmet.
Öveges professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.
Újságmúzeum – wikipedia – Nyugdíjasbarát