Image default

Száz éve született a „Fekete párduc”, Grosics Gyula

Száz esztendővel ezelőtt, 1926. február 4-én született Dorogon Grosics Gyula, a magyar futball egyik legnagyobb alakja, az Aranycsapat legendás kapusa, a Nemzet Sportolója. 

Grosics tizenöt évesen, véletlenek sorozatának köszönhetően állt be kapusnak a Dorogi AC felnőttcsapatába, amikor a háborús körülmények miatt nem volt bevethető hálóőr. A beugrásból győztes mérkőzés lett, azóta pedig azt is tudjuk, hogy egy rendkívüli karrier vette itt kezdetét.

Dorogról a fővárosba vezetett az útja, majd 1950-ben a kor legerősebb klubjához, a Budapesti Honvéd együtteséhez igazolt, ahol az Aranycsapat magját alkotó játékosokkal együtt formálta át a modern futball történetét.

A válogatottban 1947 és 1962 között összesen 86 alkalommal védte Magyarország kapuját.

Részese volt az 1952-es helsinki olimpiai diadalnak, három világbajnokságon szerepelt, és ott állt a kapuban az „évszázad mérkőzésén”, az 1953-as londoni 6:3-as győzelemkor is. Bár az 1954-es berni világbajnoki döntő veresége mély sebet hagyott a nemzet sportemlékezetében, Grosics teljesítménye és tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Nem véletlenül ragadt rá a „Fekete párduc” becenév:

ő volt az első kapus, aki fekete mezben lépett pályára, mozgékonysága, gyors kifutásai és játékintelligenciája pedig forradalmasította a posztot.

Gyakorlatilag negyedik védőként irányította a hátsó alakzatot, és már évtizedekkel megelőzte korát abban, ahogyan a kapus szerepét értelmezte.

Életútját ugyanakkor árnyékok is kísérték. A diktatúra éveiben hazaárulás vádjával meghurcolták, eltiltották, és pályafutása egy időre megszakadt. A Honvédtól való kényszerű távozás után Tatabányán folytatta, majd 1964-ben visszavonult az aktív játéktól. Edzőként és sportvezetőként is dolgozott, és évtizedeken át a magyar futball erkölcsi megújulásának egyik legkövetkezetesebb szószólója maradt.

Grosics Gyula 2014-ben hunyt el, de alakja ma is él a magyar sportemlékezetben. Száz évvel születése után nem csupán egy kivételes kapusra emlékezünk, hanem arra az emberre is, aki bátorságával, újító szellemével és tartásával örökre beírta nevét a magyar futball aranykönyvébe.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Lebontják Marilyn Monroe híres Los Angeles-i otthonát

nyugdijaspeti

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását kezdeményezik

nyugdijaseszti

Ma lenne 80 éves a „magyar Elvis”, Komár László

nyugdijaspeti