Image default

Te a Közértbe vagy az Áfészbe jártál vásárolni?

Korábban nem volt ekkora kínálat az üzletek között, mint napjainkban. Nem voltak itt a ma ismert multik, helyette a magyar “multik” egyeduralma volt. Budapesten a Közértben mentünk, míg vidéken ezt a szerepet az Áfész jelentette.

Fortepan/Kovács Ernő

A közért az élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket jelölő mozaikszó. Ma már nem márkanév, a privatizáció óta nem kötődik egyik kereskedelmi vállalkozáshoz sem. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült, élelmiszerüzletet jelentő közért szót kisbetűvel kezdjük.

Fortepan/Főfotó – Szent István körút – Hollán Ernő (Fürst Sándor) utca sarok

A Közért (későbbi nevén Közért Vállalat, eredeti hivatalos nevén Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.) 1948. május 15-én alapított magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, amely a rendszerváltásig működött. A vállalat neve idővel ‘élelmiszerbolt’ jelentéssel köznevesült.

Fortepa/Főfotó A kép 1970-ben, a IX. Üllői út 121. alatti Tejivóban készült

A kerületi Közérteknek a privatizáció idején 1670 boltjuk volt. Ehhez járult még a Budapesti Közért Vállalat további 24 üzlete. 1990-ben törvény hozta létre az előprivatizáció intézményét, az üzletek, illetve azok bérleti jogának árverés útján történő értékesítésére.

Előprivatizációs licitálás keretében a közért boltok többségét (főleg a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket) egyesével adták magánkézbe. Az előprivatizáció következtében a Közért boltok száma mintegy a felére csökkent.

Vendégek jönnek, megyek a Csemegébe

Hányszor mondta ezt a dicsekvő szomszédasszony… A minőségi árucikkekért azonban már akkor is a Csemegékbe járt a magyar, amelynek neve a Csemege Kereskedelmi Vállalat elnevezéséből származik. A céget 1962-ben alapították a Csemege Áruházból, 29 Meinl boltból és 18 vidéki üzletből, valamint egy hidegkonyha üzemből.

Fortepan/Bojár Sándor EMKE csemege, az “éjjel-nappali” (1979)

Működése során két üzletágat foglalt magába, az élelmiszerforgalmazó üzletágat több budapesti és vidéki élelmiszerbolttal és ABC áruházzal, valamint az Intertourist külföldi valutás ajándékboltjait, amelyek szállodákban és idegenforgalmi helyeken kínálták a legminőségibb magyar termékeket az idelátogató nyugati turistáknak. Ezt a Tó Retrótól tudtuk meg.

Fortepan/Bauer Sándor – Baross tér, Keleti pályaudvar, indulási csarnok (Lotz-terem). Utastourist ajándéküzlet 1971-ben

A Csemege boltok kínálata, a polcok elrendezése és kirakata jóval tetszetősebb volt, mint a KÖZÉRT-eké, már csak amiatt is, hogy külön dekorációs csapat felelt a külcsínért.

Fortepan/Magyar Hírek, 1976

Általában itt voltak kaphatók az újonnan piacra dobott termékek először és maguk az üzletek hasonlóan működtek a mai korszerű üzletláncokhoz.

Fortepan/Bojár Sándor EMKE csemege, az “éjjel-nappali” (1979)
Fortepan/Magyar Rendőr – A Sugár Üzletközpont Csemege üzlete 1983-ban

Vidéken nem közért, hanem Áfész volt

A vidéken élők ugyanakkor a legtöbbször a helyi ÁFÉSZ kisboltokban vásároltak élelmiszert. A fentiektől eltérően az ÁFÉSZ nem egyetlen vállalatot jelölt, hanem több országos hálózat közös neve volt. Ráadásul nem csak a kiskereskedelemmel foglalkozó élelmiszerboltokat fogta össze területenként, hanem egyéb árucikk kereskedelemmel, sőt még szolgáltatásokkal is foglalkoztak az égisze alatt.

Fortepan/Gábor Viktor ÁFÉSZ vegyesbolt Tardon 1982-ből

1967-ben látta meg az a minisztériumi rendelet a napvilágot, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek lehetővé tette az áruforgalmazást, valamint a hitelfelvételt. Ezek az új földművesszövetkezetek új elnevezést kaptak: Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, azaz ÁFÉSZ.

Fortepan/Péterffy István A kép Nagykőrösön az Áfészban készült 1970-ben.

A következő évtől kezdve országszerte ÁFÉSZ-okba tömörültek a helyi mezőgazdasági és ipari termelők. A 60-as és 70-es években vidéken szinte mindenki ÁFÉSZ-hálózatba tömörült, így például 1974-ben Borsodban 31 különböző ÁFÉSZ csoport működött. Volt itt bolthálózat, kisiparos különítmény csakúgy, mint büfé és bisztrórendszer.

Fortepan/Kádas Tibor – Mór, Dózsa György utca 1, ÁFÉSZ áruház 1972

A fénykorban, az 1980-as években a magyar kiskereskedelmi és szolgáltató szektor harmada működött az ÁFÉSZ berkein belül, tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ha valaki vidéken szeretett volna bármit is csinálni, az csatlakozott a helyi ÁFÉSZ-hez.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Igazán megható: Webber Reqiuemjét játsza az Operettszínház november 4-én

nyugdijaspeti

Mentők: egyre több embert sikerül megmenteni

nyugdijaspeti

Leporolva, restaurálva: Öveges professzor legkedvesebb kísérletei

nyugdijaspeti