Image default

5 magyar TV bemondó, akiket szívesen látnánk ma is a képernyőn

Ma már nincsenek tv bemondók, legalábbis a szó klasszikus értelmében. A televíziózás hőskorából hoztunk 5 legendát, akik még a fekete-fehér képernyőkre is színt hoztak.

Endrei Judit

Kurdics Judit néven született Szolnokon 1953-ban. Televíziós karrierje kezdetén vette fel a könnyebben csengő Endrei nevet. 1976–1998 között volt tévébemondó a Magyar Televíziónál, ahol közreműködött többek között a Homokóra, az Ablak, a TV-Híradó, a Hétvége, a Gólyahír, a Paraván, a Tízórai és még sok más műsor, dokumentumfilm elkészítésében. Endrei Judit a Média Sztár díjat kétszer (1995, 1996), a Pro Urbe Szentendre díjat 2002-ben kapta meg. Facebook oldalán követhetjük mindennapjait.

Kovács P. József

1962-ben került a Magyar Televízióhoz, pályafutása során a Magyar Rádióban is tevékenykedett mint műsorvezető. Kovács P. József számtalan gálaműsor, ünnepi hangverseny, vetélkedő konferansziéja, portréinterjúk riportere és irodalmi műsorok előadója volt.Évtizedekig a TV Híradó hírolvasó bemondója volt, az egyik legfelkészültebb kollégaként tartották számon, a nézőket mindig önálló gondolatokkal orientálta.

Az Újságmúzeum, portréjában ezt írja: “Kovács P. József 2001-ben, ahogy mondani szokták önként távozott a Magyar Televíziótól – 42 év hűséges, lelkiismeretes, magas szintű szolgálat után. Azóta többször kérdezték, hogy milyen a kapcsolata a televíziózással és ő ilyenkor azt válaszolta: ritkán néz bármilyen műsort, mert egyszerűen nem tudja elviselni, hogy az utódok, ott a képernyőn még akkor sem tudnak hangsúlyozni, ha köszönnek.”

Munkásságát 1985-ben Kazinczy-díjjal, 2001-ben MTV – életműdíjjal jutalmazták. 2021-ben átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

Kertész Zsuzsa

1965. február 15-étől a Magyar Rádió bemondója lett, ahol kilenc évet töltött. Kertész Zsuzsára a Made in Hungary című könnyűzenei verseny közvetítésén figyeltek rá fel a televíziósok, és 1974. április 1-jétől az Magyar Televízió munkatársa lett. Szerepelt a História, az Életet az éveknek, a Házibarát című műsorokban, és nemzeti esteken is, ahol orosznyelv-tudását is hasznosítani tudta. Montágh Imrével közösen készítették a Beszédművelés című sorozatot. Kertész Zsuzsa az elmúlt évek során beszéd- és személyiségfejlesztő, közszereplésre felkészítő csoportos és egyéni tréningeket vezetett, valamint különböző terápiák hasznosításán dolgozik.

A Kazinczy-díjat 1994-ben kapta, meg az Aranytollat, ami a MÚOSZ életmű díját 2016-ban ítélték neki.

Kudlik Júlia

1963-ban. Mindenesként kezdett dolgozni a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, volt ügyelő, majd rendezőasszisztens is. Bemondó-meghallgatáson is részt vett, utána pedig Fischer Sándor beszédtechnika-tanfolyamát végezte el. 1964. február 29-én szerepelt először a Magyar Televízió képernyőjén, a Magyar Rádióban is dolgozott három hónapon keresztül mint bemondó.

Alapító tagja volt az Iskolatelevíziónak az orosz nyelvleckék rendezőasszisztenseként. Műsorvezetője volt 1971-ben, 1972-ben (ekkor Ősz Ferenccel együtt) és 1981-ben a Táncdalfesztiválnak, később a Kodály-énekversenynek (Tamási Eszterrel felváltva), számos népdal- és népzenei vetélkedőnek: Nyílik a rózsa, Fölszállott a páva, Repülj, páva (utóbbi kettő már Antal Imre társaságában), Interfórum (komolyzenei koncertek a fertődi Eszterházy kastélyból), valamint a Tapsifüles c. könnyűzenei műsort is hosszú ideig vezette.

Antal Imrével szerepelt a Szeszélyes évszakok c. szórakoztató programban is mint műsorvezető, ők voltak a porondmesterei a Kész cirkusz c. kétrészes show-műsornak. Vele együtt készítette a Táncoló nagyvilág c. táncparódiát, valamint számtalan szilveszteri műsort, melyekben Kudlik Júlia több műfajban is szerepelt.

Többek között a Delta c. tudományos magazin, a Főzőcske – TV-fazék gasztronómiai magazin, Az állatok védelmében, a Sportolók a porondon, a Nyílik a rózsa – a Magyar Rádió és a Magyar Televízió nótaénekes vetélkedője, a Röpülj, páva – népművészeti vetélkedő, a Szeszélyes évszakok kötődik Kudlik Júlia nevéhez.

Kudlik Júlia 2023-ban

2001-ben Magyar Televízióért Életműdíjat, 2003-ban Prima díjat kapott. 2004-ben a Magyar Televízió Örökös Tagjává választották, majd 2011-ben vehette át az Elnöki Érdemrendet. 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét érdemelte ki. Ezek mellett 2019-ben Goldmark Péter Károly-díjat, 2022-ben Sára-Csoóri Életműdíjat kapott.

 

Csurgay Judit

A bemondónő 1975-ben megnyerte a Riporter kerestetik tehetségkutató műsort. 1976–2008 között dolgozott a Magyar Televíziónál, politikai adások főszerkesztőségének szerkesztő-riportere, 1990-ben a Televíziós Műsorkészítők Szövetségének alapító tagja volt.

A Nyitott borítékkal kezdte pályafutását az MTV-nél, majd 5 évig a Mindenki iskoláját vezette. 10 éven keresztül a vasárnaponként jelentkező A Hét c. műsorban, illetve az Önök kértékben láthattuk. 1980–1985 között jelentkezett az Életet az éveknek c. adással. Ezek mellett a Stefánia, a Turizmus, Az Országházból jelentjük, illetve a1993-2000 között az M1 Híradót vezette.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Első és második világháborúban hősi halált halt magyar honvédeket temettek újra

nyugdijaspeti

Újabb hatalmas sikert ért el a Szabolcsi alma

nyugdijaspeti

97 évesen tér vissza a képernyőre Sir David Attenborough a Bolygónk, a Föld III. évadával

nyugdijaspeti