Image default

Az időszakos böjt gátolhatja a daganatok növekedését

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az egyetem kutatóinak összegzése, amelyben a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot mutatták be, a Biochimica et Biophysica Acta (BBA) című szakmai folyóiratban jelent meg március 2-án.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában. Ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés – idézik Menyhárt Otiliát, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.

A tumorsejteknek hatalmas az energiaigénye

“Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének” – teszi hozzá a kutató. Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például

glükózból (például vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (például prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).

Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, amellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják.

“Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza Menyhárt Otilia.

A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek.

A kemoterápiában is a böjtöt alkalmazzák

Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, mely megvédi az egészséges sejteket ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
“A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, mely fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázza.

A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti, összeségében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással – teszi hozzá az adjunktus.
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százaléknál számolt be tumorellenes hatásról.

Az állatkísérletek már igazolták

Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok), melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez – hangsúlyozza a szakértő.

Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár. A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel. Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.

Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.

Az eredmények ígéretesek, de…

Többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. “Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja Menyhárt Otilia.

A tanulmány fő üzenete, hogy

ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal

– összegezte a kutató. “Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal” – tette hozzá.

További egészséggel kapcsolat híreink ITT találhatóak.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

“Nem kell fiatalnak kinézni” – Polgár Tündének megvan a véleménye a botoxról

nyugdijaspeti

Magyarország Tortája 2024 – Itt vannak a döntős torták

nyugdijaspeti

Ma is nagyon meleg lesz, töltsük fagyizással az időt

nyugdijaspeti