Image default

A kabaré műfajának egyik legfajsúlyosabb komikája volt – Csala Zszuzsára emlékezünk

Tizenhat évesen a gimnáziumi színjátszócsoport előadásán figyelt fel rá Pártos Géza, s tanácsára jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Nem végezte el, a harmadik évben eltanácsolták a főiskoláról. 1954-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött, 1955-től 1960-ig pedig az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott. 1960-tól 2000-ig a Vidám Színpad tagja volt, majd haláláig a Budaörsi Játékszín tagja. Agyvérzésben hunyt el 80 évesen. Csala Zsuzsa 91 évvel ezelőtt ezen a napon született, most rá emlékezünk.

Csala Zsuzsa a kabaré műfajának egyik legfajsúlyosabb komikája volt. Bár nem jogutódja a feloszlatott társulatnak, 2005-ben az Új Színháztól az egykori Művész Színház művészei között ő is megkapta az örökös tagság kitüntető címet, 2013-ban pedig a Böröndi Tamás és Straub Dezső vezette új Vidám Színpadtól is.

A kiváló komika derűs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldotta meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról.

Több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty-fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) című alkotásokban láthatta a közönség. Ő volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnőjének hangja a Kérem a következőt című, nagy sikerű rajzfilmsorozatban.

Mindenkit szórakoztatott Csala Zsuzsa

Csala Zsuzsa a külföldön élő magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig. Kedvelt szereplője a Rádiókabarénak és egy időben ő volt a lottózás reklámarca és polgárőrként is dolgozott. Gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar rendőrnők Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.

A Magyar Rádió 6-os stúdiója, Csala Zsuzsa, Gózon Gyula, Gobbi Hilda, Kósa András és Fónay Márta színművészek a Magyar Rádió 1961-es szilveszteri adásának felvételén. Fortepan/Szalay Zoltán

Művészi munkáját 1974-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az érdemes művészi címet 1986-ban kapta meg.

„Húsz évig dolgoztunk együtt a vidám színpadon, amikor a színpad még megvolt a Révay utcában. Zsuzsa hajtómotorja volt a színháznak, a közönség imádta” – emlékezett Bodrogi Gyula, aki 1982-2001 között volt a Vidám Színpad művészeti igazgatója és rendezője. Elmondta, nem tudja felsorolni, hogy sok közös munkájuk közül melyiket szerette a legjobban, hiszen annyira sok volt és mind szép emlék. „Maga a munka volt vele a legkedvesebb.”

Híradó – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Hamarosan a Holdon fog landolni Weöres Sándor egyik verse

nyugdijaseszti

10 ok, hogy miért kell a nagyszülőknek és az unokáknak minél több időt együtt tölteniük

nyugdijaspeti

Hamarosan kezdődik a Zsolnay Fényfesztivál

nyugdijaspeti