Image default

Öt érdekesség amit lehet, hogy nem tudtál Bors c. sorozatról

Bors Máté története az első világháború után játszódik, egy csoport, orosz hadifogolytáborból szökött magyar katona kalandjairól szól a forradalmakat élő, részben megszállt Magyarországon. Tudtad, hogy Bujtorékat egyszerűen kilőtték a forgatásról? És hogy kerültek vissza? Nem mindennapi érdekességekre bukkantunk a sorozatról. Koncz Gábor ma töltötte be 86. életévét, őt köszöntjük.

A Bors 1969 és 1972 között sugárzott, 15 részes, magyar, fekete-fehér televíziós filmsorozat. Ez volt a Magyar Televízió harmadik nagyobb vállalkozása a Tenkes kapitánya és a Princ, a katona után. A főcím tanúsága szerint a sorozatot eredetileg ötrészesre tervezték. Ezzel függhet össze, hogy az első öt rész cselekménye lényegében folyamatos, a magyar köztársaság-tanácsköztársaság idejében játszódik.

Érdekesség 1: A sorozatot egy Mészáros Gábor nevű 24 éves kommunista ügynökről mintázták, akit 1920-ban megöltek. A sorozat készítői aligha őt választották volna, ha tudták volna, hogy a sorozatban Borsnak még a Tanácsköztársaság után is lesznek “feladatai”.

A sorozat az eredeti tervek szerint véresen komoly lett volna, Koncz Gábor és Bujtor István javaslatára vették könnyedebbre és humorosra. Az első öt rész időbeni folyamatosságával szemben a további tíz résznél – a cselekmény szerint – az egyes részek között több év is eltelik. A 6. rész 1930-ban játszódik, míg az utolsó, 15. rész a második világháború vége felé.

Bujtor és Koncz, avagy a legendák színre lépnek

A 3. részben bukkan fel Ormándy és Zentai, azaz Oszi és Dezső. Ők ketten szintén állandó szereplők, a 4. és 9. részt kivéve mindig megjelennek. Mindig a főhőst és társait igyekeznek elkapni, de hiába: a legtöbb rész úgy végződik, hogy Bors és társai elmenekülnek, Oszi és Dezső pedig hoppon marad. Az utolsó rész végén szemtől szemben harcolva mindkettőjüket lelövik.

Érdekesség 2:  A szereplők a cselekmény szerinti 26 év alatt semmit nem változtak. Ennek állítólag praktikus és költségvetési okai voltak, de az akkori vélekedés szerint az volt az ideológiai magyarázata, hogy az „osztályharc örök”. Ennek ellentmond, hogy Oszi és Dezső sem változtak az évtizedek alatt És hogy miért nem?

“Öregedjenek a kommunisták”

Erre Bujtor Istvántól kaptuk meg a választ Kisalföld 2008. március 22-i számában: “A következő találmányunk az volt, hogy öregedjenek a kommunisták. Ahogy telt az idő, Bors és csapata öregedett, mi meg nem változtunk. Szegény Antal Imrére akkora szakállakat ragasztottak, hogy azt ember el nem tudja képzelni. Öregítették őket, ráncokat húztak rájuk. Mi pedig örökifjak maradtunk. Mi röhögve ugrottunk a jelmezbe és mentünk a kamera elé, ők meg egy órát ültek a sminkasztalnál.”

A címszereplő (Sztankay István) az első részben egy minden hájjal megkent, de egyébként átlagos hadifogoly, Bors Máté , akinek nincs más célja, mint hazajutni. A 4. résztől már meggyőződéses kommunista forradalmárként, majd katonai parancsnokként jelenik meg.

Kilőtték Osziékat a sorozatból

Érdekesség 3: A sorozat egyik legfontosabb mozzanatáról maga Bujtor István rántotta le a leplet. A már korábban említett Kisalföldben így idézte fel:

‘”Az ötödik rész végét úgy írták meg, hogy minket lelőnek. A forgatókönyv szerint úgy volt, hogy a várban mi rajtaütünk a Borson és csapatán. Ők felkészültek a támadásunkra és ellentámadásba lendülnek. Mi kirohanunk egy kapun. Engem ott az elején meglőnek és összeesem. A Koncz pedig felpattan egy lóra és elvágtat. Rálőnek, leesik és vége.”

“Na most ez eléggé egyedülálló pillanat volt a magyar film történetében, hogy a szereplők nem voltak hajlandók a forgatókönyvet teljesíteni! A valóságban az történt, hogy engem meglőttek és összeestem. A Gabi lóra pattant, elvágtatott, rálőttek, de ő csak vágtatott tovább és befordult az Úri utca sarkán. Ekkor arra gondoltam, hogy ez a gazember tud vagy kitalált valamit. Még forgott a kamera. Nem akartam kimaradni belőle, én is feltápászkodtam és a vállamat fogva utána rohantam és azt kiabáltam:

„Ne hagyj itt, Oszi! Várj meg!”,

és én is befordultam az Úri utcába. Gabit kérdőre vontam, hogy mi a fene volt ez. Azt mondta, ő úgy hallotta, hogy nem csak ez az öt rész lesz és írják a folytatást. Ha most meghalunk, nem leszünk benne a többi részben! Felvették még háromszor ugyanúgy. A rendező káromkodott egyet és azt mondta, le vagytok ti ejtve! Vége a napnak! így maradtunk bent a sorozatban. Úgy oldották meg, hogy Antal Imre bemondta, hogy Oszit és Dezsőt lelőttük. Ez gyenge megoldás volt és végül ezt a részt nem vetítették le. Tetszett a karakterünk, ezért maradhattunk meg a következő kétszer öt részben is.” – mesélte el Bujtor István a Kisalföldben.

Érdekesség 4: Dezső és Oszi karakterét a 9. részből kihagyták, ezért az epizód rendezője 250 tiltakozó levelet kapott a következő éjszakán arról, hogy ne hagyják ki őket a következő részekből. A 250 levélből 125-öt Bujtor, a „maradék” 125-öt Koncz adta fel.

Az apró részletek nem számítanak…

Bors Máté állandó társa Dániel Ede (Antal Imre) görög–latin szakos tanár, aki gyakran tolmácsként is működik, mivel a latin mellett oroszul, németül és franciául is folyékonyan beszél.

A sorozat sajátossága, hogy az idegen nyelvű beszélők szövegét nem szinkronozzák és nem is feliratozzák, azok jelentését Dániel Ede fordítja le, többnyire Bors Máté kérésére.

Érdekesség 5:  Az első epizódban az ösküi kerektemplom – valós helyszínétől értelemszerűen távol – egy, az anarchisták által improvizált börtön szerepét játszotta az epizódban.

Mivel a sorozatot kizárólag televíziós forgalmazásra készítették, viszonylag kevés figyelmet fordítottak az apró részletekre, ezek a korabeli fekete-fehér készülékeken, egyszeri látásra nem voltak feltűnőek (pl. több helyen tetőantennák, a vasúti jeleneteknél akkor még szintén nem létező felsővezeték és fényjelzők is láthatók).

Te tudtad ezeket a Tenkes kapitányáról? 60 éves az első magyar sorozat

A 8. részben a történet egyik helyszíne egy Felsőregmec nevű fiktív település, ami Vác környékén, közvetlenül a határ túloldalán Csehszlovákiában található, azonban a valóságban tényleg létezik közvetlenül a szlovák határ mellett egy Felsőregmec nevű település, de ez még Magyarország területén található, Sátoraljaújhely környékén. A filmben “Regmec” Regéc községnek a filmesek által eltorzított neve.

A forgatás 3,5 évig tartott, mire 1969-ben bemutatták, a szereplők nem egyszer kaszárnyákban laktak és tényleges katonai kiképzésen vettek részt.

Sztankay István

Sztankay Istvánnak filmszerepei hozták meg országos ismertségét. Az 1963-ban készített Hattyúdal és az 1968–71 között vetített Bors című tévésorozat címszerepének köszönhetően az egyik legnépszerűbb magyar színművész lett.

Gyakran szinkronizált is, legtöbbször Jean-Paul Belmondót és Tony Curtist, de alkalmanként másokat is, például Johnny Cash countryénekest a Columbóban, vagy Danny DeVitót Pingvinként, a Batman visszatér című filmben.

A színész legendás párost alkotott Schütz Ilával, a Jövőre, veled, ugyanitt című darabot 500-szor adták elő. De kapcsolatuk a tévére is kiterjedt, házaspárt játszottak A 78-as körzet című tévésorozatban és a Szeszélyes évszakok Ihos József által írt családrovatában, a Szeszélyes családban is házaspárt játszottak, amelyben Fónay Márta játszotta az anyóst.

2012. január 24-én a nemzet színészévé választották Garas Dezső helyére. Sztankay István immár tíz éve, hogy 2014. szeptember 12-én itt hagyott minket.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Eredeti megjelenése után ötven évvel ismét kiadták Koncz Zsuzsa Jelbeszéd című lemezét

nyugdijaspeti

Ma van az Alzheimer világnapja – de mi is pontosan ez a betegség?

nyugdijaspeti

Második világháborús szerelmeslevelet juttatott vissza a néhai szerelmespár leszármazottjának egy katona

nyugdijaspeti