Vitéz Halassy Olivér 1909. július 31-én, 115 évvel ezelőtt ezen a napon látta meg a napvilágot Budapesten. Többszörös olimpiai- és Európa-bajnok vízilabdázó, Európa-bajnok úszó. Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsőről. Bal lábát amputálni kellett. 1946-ban a mai napig tisztázatlan körülmények között, valószínűleg szovjet fegyveres katonák megölték.
Sportpályafutása
Az UTE úszója és vízilabda játékosa volt. Tagja volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságot nyert vízilabda csapatnak. 1928-ban az amszterdami olimpián második, 1932-ben a Los Angeles-i, 1936-ban a berlini olimpián az aranyérmet megszerző vízilabdacsapat tagja.
Olimpia, vízilabda:
ezüst: 1928, Amszterdam
arany: 1932, Los Angeles
arany: 1936, Berlin
Európa-bajnokság, vízilabda:
arany 1931, Párizs
arany 1934, Magdeburg
arany 1938, London
Európa-bajnokság, úszás:
arany 1931, Párizs, 1500 m gyors
1926 és 1938 között 400, 800, 1500 méteres gyorsúszásban, 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el kiváló eredményeket. 1927-ben 5. volt 1500 méter gyorson az Európa-bajnokságon. 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszás Európa-bajnoka volt. Tizenegy alkalommal nyert folyamúszásban országos bajnokságot, csapatban 9 alkalommal. Az UTE sportolójaként nyolcszoros úszó és 91-szeres vízilabda-válogatott volt. Összesen 36 bajnoki címet nyert, és 12-szer javított országos csúcsot.
Vízilabda-döntőről az 1500 méterre…
Fizikai kondíciójára jellemző volt, hogy az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon az 1500 méteres gyorsúszás-döntő, és a vízilabda-döntő között mindössze két óra állt rendelkezésére a pihenésre, mégis kiemelkedőt alkotott. Úszásban egyéni Európa-bajnok lett, majd a vízilabda csapattal is elnyerte a címet ugyanazon a napon. Mindössze kétórás különbséggel…
1931-ben az Európa bajnokságon magyar vízilabda-válogatott Belgium ellen játszott (és 9–2-re győzött), Halassy erejét nem beosztva, mindent beleadva küzdötte végig a meccset. Többek közt az ő kiváló játékának is köszönhető, hogy Magyarország végül megvédte Európa-bajnoki címét (sorozatban ötször mi nyertük meg az Eb-t).
Amikor a többiek örömmámorban a győzelmet és az aranyérmet ünnepelték, Olivérnek még volt egy kis dolga a medencében… ugyanis kezdődött az 1500 méteres gyorsúszás döntője – két órával a vízilabda-mérkőzés után!
Ebben a számban az olasz Paolo Costolli és a francia Jean Taris volt az abszolút favorit, egyértelműen arra számított a szakma és a nézők is, hogy köztük dőlhet el az aranyérem sorsa. Végül azonban nem igazán a papírforma szerint alakultak az események, mert a magyar mozgássérült úszó, akit szinte senki sem ismert, csodát művelt.
Halassy minden hossz végén meglépett a vetélytársaktól, a fordulókat viszont a lábai miatt rosszul vette, így újra és újra behozták. Aztán ahogy pörögtek le a súlyos méterek, úgy rázta le a két nagy esélyest, és a végén egy másik olasszal, Giuseppe Perentinnel küzdött az első helyért.
A magyar hős az utolsó hosszon egy métert vert Perentinre és elhozta az aranyérmet 1500-on is. Két óra alatt a pólócsapat tagjaként is, és hosszútávúszásban is győzött.
A teljesen kifáradt, erejével elkészült Halassyt barátja, Bárány István húzta ki a vízből.
Járni már mankóval sem tudott a kimerültségtől, úgy kellett bevonszolni az öltözőbe. Ott cukrozott folyadékot kapott leesett vércukra miatt. Amikor némi életet sikerült belé lehelni, megköszönte a segítséget, felállt, és már saját lábán, illetve mankójával visszatért a medencéhez, ahol már zajlott a vízilabdatorna bronzmérkőzése.
A meccset félbe kellett szakítani, a közönség ugyanis csak a fiatal magyar versenyzőre, az úszóverseny hősére koncentrált,
az egész nézőtér zúgott és skandálta a nevét: Halasszi! Halasszi! Végül már a zsűri és a bíró is neki tapsolt.
Halála a mai napig tisztázatlan
1946. szeptember 10-én egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amivel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre egyszerűen lelőtték a sofőrrel együtt. A kocsit később a gumijai nélkül találták meg.
A nagy felháborodást kiváltó rablógyilkosság kapcsán a korabeli sajtó nem említette, hogy az elkövetők szovjet katonák voltak.
Halálának körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A rablógyilkosság elkövetői bárkik lehettek. A háború utáni zavaros időkben, mind a szovjet hadsereg dezertőreiből, mind magyar bűnözőkből számos ún. vetkőztető banda jött létre, akik többnyire a szovjet hadsereg ruháit hordták. Mindenesetre az esetnek egyetlen szemtanúja sem maradt élve. Az elkövetőkről szóló hírek feltételezések.
VLV – Sumida Magazin – Nyugdíjasbarát