Pénteken ismét többfelé várható eső, szombaton és vasárnap változékony időre kell készülni, a hőmérséklet napról napra csökken. Ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.
Pénteken nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, és összességében többfelé várható időszakos eső, zápor, több helyen jelentős mennyiség eshet. A késő délutáni, esti óráktól a hegyvidéki tájakon halmazállapot-váltás is előfordulhat. Az északnyugati szél erős lesz, a Dunántúlon nagy területen viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul.
Szombaton az ország keleti, északkeleti harmadán még erősen felhős ég lesz a jellemző, szórványosan esővel, záporesővel, majd vékonyodik a felhőtakaró. Máshol felhőátvonulásokra lehet számítani többórás napsütéssel és csak néhol alakul ki zápor. A hegyekben, illetve az északkeleti, keleti országrészben havas eső, egy-egy hózápor is lehet. Az északnyugati, északi szelet erős, főként a Dunántúlon és északkeleten viharos lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0-5 fok között várható, néhány szélvédett helyen mínusz 1, mínusz 3 fokot is mérhetnek. Kora délután 3, 9 fok valószínű.
Vasárnap hajnalban a szélvédett tájakon ködfoltok képződhetnek. Napközben eleinte főleg fátyolfelhőzet várható, majd egy front vastagabb felhőzete vonulhat át az ország felett északnyugatról kelet felé, és helyenként előfordul kisebb eső, zápor. A hegyekben, illetve északkeleten néhol havas eső, egy-egy hózápor is kialakulhat. Az északnyugati, majd délnyugati szél időnként megélénkül. Hajnalban többnyire mínusz 4 és plusz 1, a szélvédett részeken mínusz 5, mínusz 6 fokot is mérhetnek. A csúcsérték 4 és 9 fok között valószínű.
Mi az a hózápor?
A hózápor a záporeső szilárd halmazállapotú megfelelője. Általában konvektív felhőből, tornyos gomolyfelhőből alakul ki; novembertől egészen márciusig előfordulhat. Hózápornál a gomolyfelhő alján virgák jelennek meg. Mivel konvektív csapadék, így időnkénti erősségbeli változásokkal és megszakításokkal hull.
A hózáporok általában fagypont alatt alakulnak ki, de nagy labilitás esetén – főként februárban, márciusban – amikor csak az alsó pár száz méteren van a hőmérséklet fagypont fölött, akár +6 °C-on is még szilárd halmazállapotú csapadék hullhat a konvektív felhőzetből.
A hózápor általában nem hoz jelentős csapadékot, de gyakran hullhat belőle több centiméternyi vastag hóréteg, illetve olykor nagyon sűrű, és emiatt látványos hóesést produkálhat.
MTI – Nyugdíjasbarát
címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt