Image default

Ezért kapott Krausz Ferenc idén Nobel-díjat

A 2023. évi fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc, Pierre Agostini, és Anne L’Huillier kapta „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 3-án.

Dr. Krausz Ferenc, a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting) ügyvezetője (továbbá, a Max-Planck Kvantumoptikai Kutatóintézet igazgatója, valamint a Ludwig-Maximilians-Universität München professzora) és munkatársai

az ezredfordulón elsőként állítottak elő attoszekundumos fényimpulzusokat és tették lehetővé elektronok mozgásának közvetlen megfigyelését.

Ezen mozgások alapvető jelentőségének köszönhetően létrejött egy új tudományág: az attoszekundumos fizika, amelynek legújabb alkalmazása betegségek korai kimutatására irányul.

A Nobel-díjasok új eszközöket adtak az emberiség kezébe

A keddi bejelentés szerint az idei három fizikai Nobel-díjast kísérleteikért ismerik el, amelyek új eszközöket adtak az emberiség kezébe az atomokon és molekulákon belüli elektronok világának felfedezéséhez. Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier olyan rendkívül rövid fényimpulzusok létrehozásának módját mutatták be, amelyek segítségével mérni lehet azokat a gyors folyamatokat, amelyek során az elektronok mozognak vagy megváltozik energiájuk.

A díjazott módszert alakalmazzák

2019. évben a magyar kormány Dr. Krausz Ferenc vezetésével életre hívta a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot, amely a díjazott módszer egészségügyi alkalmazásával kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektet valósítja meg. A projekt célja, hogy az infravörös molekuláris ujjlenyomat a következő generációs molekuláris diagnosztika egyik sarokköve legyen, ezaltál új utat nyitva a lakosság egészségének átfogó vizsgálatára és a betegségek korai észlelésére.

Egy nappal korábban Karikó Katalint is elismerték

Karikó Katalin az élettani-orvosi Nobelt az mRNS-vakcina alapjait is adó felfedezéséért kapta meg Drew Weissmannel megosztva – számoltunk be ebben a cikkükben be az örömhírről.

Kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

A jövő évi költségvetés megvédi a nyugdíjasokat

nyugdijaspeti

Évtizedek óta nem látott Rippl-Rónai művet állítottak ki Budapesten

nyugdijaspeti

Amerikai versenyről a magyar selyemfűméz hozta el az aranyérmet

nyugdijaspeti