Image default

Nagypéntek – Jézus kereszthalálának napja

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének a napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán.

Az egyházi év legmegrendültebb liturgiáját ünnepeljük nagypénteken

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A liturgia színe már előre jelzi a szenvedéstörténetet. A piros szín, a vértanúság, a mártírság a szenvedés színe. A pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Az igeliturgia olvasmányai Jézus szenvedésének titkáról szólnak. Az ószövetségi olvasmány Izajás próféta könyvéből hangzik el (Iz 52,13–53,12) az Úr szolgájának sorsáról, az Igaz szenvedéséről szól, akinek áldozatát Isten elfogadta. A szenvedő szolga az ószövetségi Üdvösségközvetítő, a Messiás előképe. A szentleckében Krisztus, mint az új szövetség igaz és tökéletes főpapja jelenik meg előttünk (Zsid 4,14–16; 5,7–9). Ezután hangzik el a Passió. A János evangélium (Jn 18,1 – 19,42) drámai módon idézi fel Krisztus kínszenvedését, halálát és sírba tételét.

A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek

Amikor lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért. A tíz könyörgés után idén a járvány miatt külön egy tizenegyedik könyörgést iktatott be az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, amelyben megemlékeznek mindazokról, akik gyászolnak, a betegekről, és a halottakról. Ez a könyörgés magyarul így hangzik:

A járványban megbetegedettekért, az elhunytakért,
és a szeretteiket elvesztőkért is imádkozzunk, testvérek,
hogy megtapasztalhassa a keresztény nép:
– életünkben és halálunkban egyaránt mellettünk áll Krisztus,
a Mindenség Királya.
Csendben imádkoznak, majd a pap folytatja:
Mindenható, örök Isten, tekints kegyesen aggodalmunkra,
könnyítsd meg gyermekeid terhét,
fogadd országodba az elhunytakat
és erősítsd meg gyenge hitünket,
ahogy megerősítetted Szent Fiadat,
Jézus Krisztust,
aki értünk kiürítette a szenvedés kelyhét.
Add, hogy mindig kétkedés nélkül bízzunk
atyai gondviselésedben.
Krisztus, a mi Urunk által.
H.: Ámen.

 

A szertartás folytatódik a kereszthódolattal

A kereszthódolat (adoratio crucis) hagyománya Jeruzsálemből származik, amikor is Szent Ilona megtalálta a szent keresztfát. Ez a hódolat a 7. századtól Rómában ünnepélyesebb formát öltött és a szent három nap liturgiájának részévé vált.

A kereszthódolat után következik a szentáldozás szertartása. A Miatyánk és az Isten Báránya elmondása után szolgáltatja ki a celebráns a szentséget. A zárókönyörgés elmondása után a liturgia befejeztével a pap teljes csendben távozik a templomból.

A helyi szokásoknak megfelelően ekkor következhet a lamentáció, Jeremiás siralmainak a felolvasása.

Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délután három órakor végzett keresztút. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a szeretet győz a gyűlölet felett, a harmadnapra Feltámadt Krisztus győzelme hirdeti, hogy az utolsó szó Istené, aki maga az Élet.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket az Örök Főpap iránt és a testi lemondás emlékeztet minket Jézus mindhalálig tartó szeretetére.

katolikus.hu – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Már most írd be a naptárba: Ekkor érkeznek a nyugdíjak 2024-ben

nyugdijaseszti

Visszatér a tél: viharos széllel érkezik a lehűlés

nyugdijaspeti

Vasárnap estig ingyenesen nézheted meg ezt a három klasszikus magyar filmet

nyugdijaspeti