Pitti Katalin, a magyar operaszínpad kiemelkedő alakja, 1951. december 7-én született Szentesen. Liszt Ferenc-díjas operaénekesnőként a zenei világ egyik legelismertebb művésze, aki érdemes és kiváló művészként a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is. Pályafutása a tehetség, a szorgalom és a művészet iránti elkötelezettség csodálatos példája.
A kezdetek és a zenei kibontakozás
Pitti Katalin középiskolai tanulmányait a budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte, ahol Szolga László énektanár figyelt fel először különleges tehetségére. Ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte meg zenei tanulmányait, olyan kiváló tanárok irányítása alatt, mint Sík Olga és Bán Melitta. Tehetsége és kitartása hamarosan a Zeneakadémiára vezette, ahol dr. Sipos Jenő professzor növendéke lett. A zenei nevelésére jelentős hatással voltak olyan mesterek, mint Medveczky Ádám, Forrai Miklós és Varasdy Emmi, akik segítették művészi fejlődését.
A pályakezdés és a nemzetközi siker
Pitti Katalin már főiskolai évei alatt bizonyította tehetségét, amikor 1976-ban második helyezést ért el a Lipcsei Nemzetközi Bach Versenyen. Diplomája megszerzésének évében, 1977-ben, a Magyar Televízió Verdi Otello című operájából készült film női főszereplőjeként országos ismertségre tett szert. A film elkészítése során együtt dolgozhatott a korszak olyan nagyjaival, mint Simándy József és Melis György, a karmesteri pálcát pedig Ferencsik János vezette. Ez az élmény meghatározó volt művészi pályája alakulásában.
Rendőrt akartak Simándy Józsefre hívni, amikor a Mátyás Pincében dalra fakadt
1978-ban a Magyar Állami Operaház magánénekeseként folytatta karrierjét, ahol az operairodalom legcsodálatosabb szerepeit énekelte. Legismertebb alakításai közé tartozik Verdi Traviata című operájának Violetta szerepe, Puccini Pillangókisasszonyának Cso-cso-szánja és Csajkovszkij Anyegin című művének Tatjánája. Ezekkel a szerepekkel a világ számos rangos színpadán, például Moszkvában, Hamburgban, Tokióban és Rio de Janeiróban aratott sikereket.
Operett és a könnyedebb műfajok
Pitti Katalin az operettek világában is otthonosan mozgott. Lehár Ferenc A víg özvegy című művének Glawary Hanna szerepét a bécsi Staatsoper és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönsége is tapsolta. Jacobi Viktor Sybil című operettjének főszerepét a Magyar Televízió számára is feldolgozták.
Pedagógusi és jótékonysági munkássága
Pitti Katalin 2000 óta aktívan foglalkozik zenei oktatással. Jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának docense, valamint a Budai Művészház alapítványi iskola és a tatai Zeneiskola oktatója. Pedagógusi hitvallása szerint a tudás és tapasztalat megosztása szent kötelesség, ahogyan azt Hamvas Béla szavaival is kifejezi:
„…amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg!”
Jelentős szerepet vállal jótékonysági programokban is. Koncertjeinek bevételét évtizedek óta különböző szervezetek támogatására fordítja, így művészetével nemcsak szórakoztat, hanem segít is.
Hitvallás és örökség
Pitti Katalin művészetét az élet iránti mély tisztelet és elkötelezettség hatja át. Hitvallása szerint minden előadás az élet megnyilvánulásának erejét közvetíti, és lehetőséget teremt arra, hogy művész és közönség egyaránt részesüljön az alkotás végtelen folyamatában. Szavai és tettei egyaránt azt bizonyítják, hogy számára a művészet nemcsak hivatás, hanem küldetés is.
Pitti Katalin pályafutása és élete a zene szeretetének és a művészi alázatnak a példája. Munkásságával és elkötelezettségével a magyar zenei élet egyik legnagyobb alakjává vált, aki nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi színtéren is maradandót alkotott.
Nyugdíjasbarát