Image default

„Leleplezzük” a balatoni-titkot: Így néz ki valójában a hekk, de hogy került Magyarországra?

Nyilván sokaknak nem mondunk újat, mi azért mégis megpróbáljuk. A hekk egy tengeri ragadozó hal, az édesvízben nem bírna élni. Ennek ellenére mégis balatoni halként árulják. Kevésbé ismert magyar neve csacsihal, tengeri csuka vagy szürke tőkehal. Azért egy vízparti halsütőnél ne próbáljuk ezeken a neveken kérni. Utánajártunk hogy került Magyarországra ez a különlegesen csúnya hal.

A hekk az Atlanti-óceán európai partjai mentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól Észak-Afrikáig honos. Argentína, Chile, Peru és Afrika partjairól kerül főleg Európába.

Hogy került a hekk Balatonra?

A hekk nem magyar és nem is balatoni! A 60-as, 70-es években hazánkban már jelen lévő hekk feltételezhetően a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiány pótlása, illetve a keszegfélék árának növekedése miatt jelent meg. Ekkor született meg a teljesen logikus megoldás:

„Hozzunk Argentínából tengeri csukát!”

Hiszen milyen hülyeség lett volna csak a hazai szükséglet feletti mennyiséget kivinni innen?! Így aztán mindenki megismerhette a balatoni hekk csodálatos ízét. Amely valóban finom, könnyen és gyorsan elkészíthető. Szinte szálkamentes, így gyerekeknek is bátrabban lehet adni – írta meg a Pecacsarnok.

forrás: Hekkmester

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet beszámolója így ír. „A gazdasági és politikai rendszerváltást megelőzően, az állami monopóliumként működő Halértékesítő Vállalat (HALÉRT) bonyolította a halászati ágazat belkereskedelmi ügyleteit, míg a külkereskedelmi ügyletek bonyolítását a TERIMPEX vállalat végezte, amelyet elsődlegesen az élő állat és állati termék, külkereskedelmi forgalmának lebonyolítására hoztak létre.”

Valutáért hozták az olcsó hekket

A hekk a 70-es, 80-as években terjedt el hazánkban. „A rendszerváltást megelőzően állami monopóliumként működő Halértékesítő Vállalat (Halért) kapott némi valutát, hogy színesítse az itthon is kapható halak választékát. A vezetők pedig kiválasztották a még eladható kategóriájú terméket” – mondja Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a Magyar Narancsnak, aki évtizedek óta a halgazdaságban dolgozik.

Megkezdődött a pontyexport is – írja a Nészava 1960-ban

A Népszava 1960. november 12-i számában számolt be a balatoni halak ellen elkövetett „bűncselekményről” Ponty-társasutazások Berlinbe, Hamburgba, Bécsbe… Különleges élőhal-szállító vasúti kocsikban utazik a magyar hal – Ausztriába, az NDK-ba, Nyugat-Németországba, s egyéb nyugat-európai országokba. A kocsik kitűnő felépítésére jellemző, hogy a hosszú, sokszor, négy-öt napig tartó utazás után is frissen, „jó erőben” érkezik meg az ízes tógazdasági ponty a berlini, hamburgi, bécsi csarnokokba, piacokra.”

Az írott sajtóban először a Szolnok Megyei Néplap 1971. júniusi lapszámaiban találtunk utalásokat a hekkre. De hogy a dél-amerikai hal hogy került a Szovjetunióba és Bulgária, nem találtunk magyarázatot. Talán ciki lett volna elmondani, hogy nyugatról hozzák be?

„A Halértékesítő Vállalat szolnoki fiókja (…) két hal újdonságot mutat be a vendéglátó és a kiskereskedelmi egységek érdekelt szakembereinek. A Szovjetunióból és Bulgáriából importált hekk és stavinda halfajtákat — amelyek ára lényegesen olcsóbb lesz, mint a jelenleg forgalomban lévőké — jövő héten a vásárlóknak is bemutatják.”

Néhány héttel később már büszkén újságolta a lap, hogy mekkora siker a vásárlók körében hekk

„A jelek szerint Szolnokon kedves csemege lett a nemrég forgalomba hozott hekk és stravinda halkülönlegesség. A szálkamentes olcsó halfajtákat mélyhűtött állapotban a halértékesítő boltokban, sülve pedig a büfékben árusítják. Az elmúlt két hét alatt több mint 400 kilogrammot adtak el belőlük.”

A hazánkba érkező hekkek igen fiatalon kerülnek a hálóba, forgalomba kizárólag fej nélkül kerülnek.

Rendkívül könnyű elkészítése miatt hamar közkedvelt halétellé vált hazánkban is

Emiatt is sütötték, illetve „hagyomány” miatt sütik a mai napig a balatoni büfékben, a strandokon és az éttermekben a Dél-Atlanti óceán partja mentén a Földközi-tengeren, az Észak-Skandinávián és Izlandon át egészen Észak-Afrikáig nagyüzemben halászott tengeri ragadozóhalat.

A hekk hossza legfeljebb 1,4 méter, a súlya legfeljebb 15 kilogramm. Teste torpedószerűen megnyúlt. Szája a szeme alá nyúlik, és hosszú, nagyon hegyes fogakkal teli. Háta és oldala sötétszürke, hasoldala fehértől ezüstszürkéig terjed.

A fogyasztásra szánt halak mérete általában 15-40 cm-es. Előkészítés közben eltávolítják a halak fejér és belső szerveiket. A hekk húsa igen kedvelt sokak kedvenceként szerepel. Gerincoszlopa szinte egyben kiszedhető és húsa leomlik a már-már csontnak mondható szálkákról. Gyönyörű fehér és ízletes húsa kellően fűszerezve és átsütve isteni lakoma.

Itt pedig videón a tökéletes balatoni hekk elkészítése.

Ha nem szereted a hekket, de halat ennél, hoztunk egy receptet a Mátyás Pincéből. Emellett a cikkből a Mátyás Pince történetére is fény derül. Megéri elolvasni.

Pontypaprikás galuskával, ahogy a Mátyás Pince első étlapján találtuk

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Filmjeitől a hideg futkos a hátunkon – 125 éve született Alfred Hitchkock

nyugdijaspeti

Mivel fertőtleníts az árvíz után?

nyugdijaspeti

Először adják ki lemezen ezt a két legendás koncertet – Te ott voltál valamelyiken?

nyugdijaspeti