Karikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon, egy olyan tudós, akinek munkája forradalmasította az orvostudományt. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas, Magyar Szent István-renddel kitüntetett, valamint Széchenyi-díjas biokémikus és kutatóbiológus az mRNS-alapú vakcinák technológiájának újításával írt történelmet.
Gyermekkori inspirációk Kisújsálláson
Karikó Katalin Kisújsálláson nőtt fel, ahol édesapja hentes, édesanyja pedig könyvelő volt. Az Arany János utcai általános iskolában szeretett bele a biológiába, ahol már nyolcadikos korában megnyerte a megyei tanulmányi versenyt, és az országos megmérettetésen harmadik helyezést ért el. Középiskolai tanulmányait a Móricz Zsigmond Gimnáziumban folytatta, ahol a biológia terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért elnyerte az első alkalommal kiosztott Jermy Gusztáv-díjat.
Tudományos pályafutás
1973 és 1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd PhD-képzését a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, ahol 1983-ban doktorrá avatták. Kutatásai a szintetikus mRNS-technológia útját alapozták meg, amely lehetővé tette a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztését.
2009-től a University of Pennsylvania Perelman School of Medicine orvosi karán dolgozik, mint az idegsebészeti osztály professzora. Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Karikó Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”
Az mRNS-technológia forradalma
Karikó Katalin és Drew Weissman közös munkája lehetővé tette az mRNS-technológia gyakorlati alkalmazását, amely alapja lett a Covid–19 vakcináknak. 2023-ban munkájukért megkapták a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó az első magyar nő, aki Nobel-díjat nyert, és a díjjal járó összeget alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozta.
Elismerések és maradandó örökség
Karikó Katalin 2021 szeptemberében a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé került, majd ugyanebben az évben az Év Hőse címet is elnyerte. Nevét ma már két kisbolygó is viseli, és Szegeden, az újszegedi magasházon egy monumentális portré állít emléket munkásságának.
Családja
Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős.
A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.
Karikó Katalin több mint 130 magyar és nemzetközi elismerést kapott, amelyek mind megerősítik, hogy kutatásai nemcsak a tudomány terén, hanem az emberiség jövőjében is maradandó nyomot hagytak. Karikó Katalin példája bizonyítja, hogy egy kis magyar városból indulva is el lehet érni a világ csúcsát, ha valaki szenvedéllyel, kitartással és alázattal dolgozik az álmaiért.
Nyugdíjasbarát