Aradszky László 1935. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Budapesten. Később töltőtolljavítónak állt, majd a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadója lett. Magyarországon ő kapott először és másodszor is aranylemezt.
Előadói karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz. dolgozója volt. Erről az időszakről a beatkorszak.hu oldalnak adott interjúban így mesélt:
„Ezer helyen próbálkoztam, és ott Bajor Tibi bácsi vett fel. Ö volt a ktsz. elnöke, de párttitkár is volt a VI. kerületben, különben sehová nem vettek volna fel. A maszek töltőtolljavítósok a márkás tollakat javították, és lelkesen elmagyarázták nekem is a fortélyokat, úgyhogy jól kitanultam a szakmát. Örültem, hogy tudtam melózni és úgy érzem, hogy nagyon gyorsan fejlődök, egyre több ragadt rám, és a márkás tollakat rekord idő alatt tudtam megjavítani.”
Már munka közben is sokat énekelt, először csak a saját maga szórakozására, ám tehetségére hamar felfigyelt főnökének felesége.
____________________________________________
Hasonló a története Görbe János egykori színészlegendával. Görbe János egy napon felkeresi a szobafestők iparoskörét, ahol előadja: egyre több a holtidő, miközben neki azt mondta egy híres fővárosi operaénekes, hogy kincs van torkában. Hozzáteszi, tudja, az iparoskör tagjaként készenléti kötelezettségei is vannak – jelölhetik is munkára, ha úgy adódik –, amit nem tudna teljesíteni, ha megpróbálná a fővárosban piacra vinni azt a bizonyos kincset. Az iparoskörnek azonban nem csupán szabályai vannak, hanem empatikus tagjai is, akik azt mondják:
MENJÉL, LEGYÉL HÍRES EMBER, MI IS SEGÍTÜNK. HA NEM SIKERÜL, ÁROKSZÁLLÁSRA MIDIG VISSZAJÖHETSZ, VAN MESTERSÉGED.
____________________________________________
„Miközben javítottam a töltőtollakat, állandóan az énekléssel foglalkoztam, egy percre sem feledkeztem meg róla. Bajor Tibi bácsi feleségének, Editnek, aki a Magyar Televízióban volt szinkronrendező, hatalmas kapcsolatrendszere volt, rajta keresztül jutottam el Vécsey Ernőhöz.”
1958 és ’60 között az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában Vécsey Ernő, 1960-tól ’62-ig a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke volt. Ezt követően magánúton tanult Gyulai Erzsébetnél.
Beindul a szekér…
1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén megosztott első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával (dalszerzők: Dobos Attila és S. Nagy István). Ettől kezdve sorban jöttek a rádió- és hanglemez-felvételek.
1966-ban a Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét az Isten véled édes Piroskám című versenydallal megnyerte (dalszerzők: Dobos Attila és Szenes Iván). Röviddel később ezzel a koronggal lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese. Két hónap leforgása után a második is, hiszen a Lovas–S. Nagy (Pókháló az ablakon…) dallal elérte a több mint százezres példányszámot. Valamennyi nagy fesztivál döntőse volt.
Aradszky László az 1967-es fesztiválon az Annál az első ügyetlen csóknál című dallal a második helyezést érte el, előadói díjat nyert és a táncdalfesztiválok első aranylemezese is lehetett. Gyakran szerepelt a beatelőadók között is a slágerlistákon. 1969-ben jelent meg első nagylemeze. A hetvenes években eltűnt a nyilvánosság elől, külföldön énekelt.
Minden nagy televíziós Táncdalfesztivál döntőse volt, többet meg is nyert, első győzelmét 1967-ben szerezte, ahol előadói díjat kapott. Első önálló nagylemeze 1969-ben jelent meg, ezt kövezően tizenhat évig nem jelenhetett meg kiadványa, mert összeveszett Erdős Péterrel.
„Erdős Péter elmagyarázta, hogy kinek kellek én. Mondom, tudod, kinek magyarázz, majd
felálltam, kimentem és puff, rácsaptam az ajtót, de ha nem csapom rá, akkor is ez történik.”
____________________________________________
Ki volt Erdős Péter?
Tevékenységének szerves és meggyőződésesen vállalt része volt a Kádár-korszak kultúrpolitikai irányelveinek a magyar könnyűzenei szférára vonatkozó céltudatos végrehajtása, ami elsősorban a cenzúrát jelentette. Ilyen irányú döntéseit általában elválaszthatatlanul befolyásolták a tevékenysége során fellépő személyes és szakmai konfliktusokban kialakuló rokon- és ellenszenvek; utóbbiakat általában sem maga, sem az érintett zenészek nem titkolták.
Számos zenész karrierjét nehezítette meg, vagy lehetetlenítette el, mint pl. Cserháti Zsuzsa, Radics Béla, a Hobo Blues Band és a Beatrice. A KFT frontembere, Laár András szavaival: „Nála nem fért bele az, hogy az általa propagált Neoton Família mellett más zenekarnak is sikere legyen külföldön. Elmondta nekünk, hogy százezres lemezeladásokat is csinálhatott volna velünk, de nem akarta, így lett csak 30 ezer.”
____________________________________________
17 évvel később, 1986-ban jelenhetett meg nagylemeze, Újra itt vagyok címmel, amelynek dalait popzenészek írták.
Aradszky László legismertebb dalai: Még ide oda húz a szív, Isten véled édes Piroskám, Pókháló van már az ablakon, Nemcsak a húszéveseké a világ, Annál az első ügyetlen csóknál.
Autószerelőből lett Magyarország leghíresebb tenorja – 107 éve született Simándy József
Aradszky és a Ferencváros
Nős volt, feleségével, Évával 1970-ben házasodtak össze. Két gyermeke van, egy fiú, és egy leánygyermek. Aradszky László köztudomásúlag nagy futball- és Ferencváros-rajongó volt. Ő maga ifistaként szerepelt a fővárosi zöld-fehér klubban, de egy súlyos sérülés miatt sosem lett profi labdarúgó.
A Színészválogatott tagjaként többször is játszott a Népstadionban. „Most el kéne dönteni,miért voltam kölcsönben az Újságírók csapatában Garas Dezső barátommal? Mert olyan jól fociztunk, vagy Uram bocsá’ ennyire népszerűek voltunk? Vagy, mert Dezsővel tudtunk csupán dánul? Ugyanis az ellenfél a dán újságíró válogatott volt…” – jegyezte fel Facebook oldalán az alábbi képhez:
Aradszky László 2016-ban a Ripostnak beszélt a betegségéről. Azt mondta, hogy „már jó ideje mellőzőm az alkoholt, egyáltalán nem iszom. A sport is jelentős része az életemnek: otthon vannak edzőgépeim, súlyzózom is, jólesik a mozgás”. Hozzátette, mindez a vérnyomásával „egyenesen csodákat tesz”. „Az tény, hogy a gyógyszereket folyamatosan szednem kell, de emellett egészségesebb életmódra váltottam” – tette hozzá.
Utolsó út
2017. október 7-én még fellépése volt, majd október 8-án, vasárnap este otthonában váratlanul érte a halál. Az utolsó fellépésén, Örménykúton készült róla ez a kép:
Október 28-án búcsúztatták evangélikus szertartás keretében a budapesti Szent István-bazilikában. Urnáját a bazilika altemplomában helyezték végső nyugalomra. 2022. május 9-én életének 82. évében özvegye, Márkai Éva is elhunyt.
Beatkorszak – Nyugdíjasbarát