Image default

Ma van az Alzheimer világnapja – de mi is pontosan ez a betegség?

A betegség kezdetben enyhe formában, általában memóriazavarral jelentkezik. A beteg nem képes új ismereteket szerezni, a korábban tanultakra emlékezni, nehezen ismeri fel a környezetét. Idegen helyen könnyen eltéved, emellett elveszíti az időérzékét, nehezen találja a szavakat, nehezen érti az összetett vagy elvont fogalmakat.

Mi az az Alzheimer?

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciához vezető neurodegeneratív betegség. Ennek során az agy bizonyos területein plakkok és zárványok alakulnak ki, ami az agyi funkciók beszűküléséhez, a magatartás megváltozásához.

Végül a szigorúan monoton, folyamatos progresszió következtében biológiai leépüléshez, az önellátásra való teljes képtelenséghez vezet. A kór kialakulásának okai nem ismertek, de bizonyos rizikófaktorok (pl.: magas vérnyomás, fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, elhízás) növelik a megbetegedés kockázatát.

Mi történik azzal, aki alzheimeres?

A betegség kezdetben enyhe formában, általában memóriazavarral jelentkezik: a beteg nem képes új ismereteket szerezni, a korábban tanultakra emlékezni, nehezen ismeri fel a környezetét, különösen idegen helyen könnyen eltéved, emellett elveszíti az időérzékét, nehezen találja a szavakat, nehezen érti az összetett vagy elvont fogalmakat.

Magatartása inaktívvá, visszahúzódóvá, esetleg agresszívvá válhat, néha depresszió, paranoia tünetei jelentkezhetnek. Középsúlyos, súlyos állapotban előbbiek további romlása mellett megszűnik a betegségtudat, csökken a testsúly, a végtagok merevvé válnak, járásképtelenség lép fel, így a mindennapi élet tevékenységei (pl. öltözködés) is egyre nagyobb nehézséget jelentenek.

Végül beszédkészsége, beszédértése megszűnik, inkontinencia és epilepsziás rohamok jelentkezhetnek, a mindennapi élet tevékenységeire (öltözködés, fürdés, WC-használat, táplálkozás) képtelenné válik.

Az idős életkor és a halálozás nagyobb esélye miatt ugyanakkor a betegeknek csak egy része járja végig a betegség összes szakaszát. Társuló halálos betegségek nélkül a korai stádiumában megállapított Alzheimer betegség várható fennállási időtartama 5-8 (-10) évre tehető.

Ez a gyümölcs csökkenti a demencia és az Alzheimer kockázatát

50 millió beteg

A Nemzetközi Alzheimer Társaság a világon 50 millió főre becsüli a demenciával élők számát, legnagyobb részük (külföldi adatok alapján 50-60%-uk) Alzheimer típusú primer demenciával küzd. Jelentős lehet azok száma, akiknek a betegsége (még) nem felismert, vagy az állapotukra vonatkozóan nem rendelkeznek formális diagnózissal. Ez különösen a közepes és az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzője, ugyanakkor a hazai adatok becslését is nehezíti.

A várható életkor növekedésével az Alzheimer okozta demencia előfordulása és az ellátási szükségletek is egyre inkább nőnek – azok minden társadalmi és gazdasági terhével.

Hozzáférés az ellátáshoz

Ha a kezdeti tünetek alapján felmerül a betegség gyanúja, és azok hosszabb ideje fennállnak (a fizikális eltérés hiánya és a normális laboratóriumi értékek miatt) kiemelt szerepe van a kognitív funkciók és az önellátási képesség mérésének, ezzel együtt egyéb betegségek (pl.: depresszió, agydaganat) kizárásának.

Későbbi stádiumban a CT, MRI kimutatja az agyi területeken jelentkező atrophiát (sorvadást), illetve kiegészítő lehetőségként funkcionális idegrendszeri képalkotó vizsgálatok is végezhetők (a SPECT segítségével az agyi véráramlás vizsgálható).

Demencia esetén fontos továbbá a szövődményként fellépő pszichés (pl. delirium, pszichózis, magatartászavarok, depresszió, felborult alvás-ébrenlét ciklus) és szomatikus (kiszáradás, traumák, infekciók) tünetek, valamint a gyakori komorbiditások (pl. hipertónia, ritmuszavarok, halláscsökkenés, vizelési panaszok) kezelése. Ez optimális esetben interdiszciplináris feladat, amelyben háziorvosok, belgyógyászok, sebészek, traumatológusok, gerontológusok, neurológusok vesznek részt, illetve ha a viselkedési zavarok uralják a klinikai képet, a pszichiáter szakorvos véleménye elengedhetetlen. A beteg kezelőorvosának a feladata a komplex ellátás szervezése és összehangolása, aki kézenfekvően a háziorvos, de bármelyik érintett szakterület képviselője lehet.

Megszakad a szív: A demens nagymama mindennap rácsodálkozik az unokáira

Hová kell fordulni Alzheimer-gyanú esetén?

Mindenképpen először a háziorvoshoz. A demens beteg egészségügyi ellátása, gondozása tehát alapvetően alapellátási kompetencia, szakorvosi ellátást csak a kóroki diagnózis felállításához, speciális ismereteket, tapasztalatokat igénylő helyzetek megoldásához, valamint a hospitalizációt igénylő állapotok ellátásához szükséges igénybe venni.

A demencia alapkivizsgálására, a gyógyszeres kezelés beállítására és a betegek gondozására elsősorban a neurológiai járóbeteg-ellátóhelyeken, illetve az ezek keretében működő demencia szakambulanciákon kerül sor, de az állapot kapcsán fekvőbeteg-szakellátás keretében (pl.: pszichiátriai aktív osztályon, gerontopszichiátriai krónikus osztályon, pszichiátriai rehabilitációs osztályon) is rendelkezésre állnak a speciális pszichodiagnosztika elvégzésének feltételei.

A betegség nem megelőzhető, nem gyógyítható. A gyógyszeres tüneti kezelés célja a funkcionális kapacitás megőrzése, és a kórházi kezelés szükségességének késleltetése. A terápiaválasztás szempontjából a betegség súlyossági fokozatának meghatározása indokolt.

Az enyhe, a középsúlyos, és a súlyos Alzheimer-betegség kezelésére alkalmazható gyógyszer-készítmények árához az egészségbiztosító 50%-os támogatást nyújt. Ezeket neurológiai és pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező orvosok írhatják fel.

Egy új tanulmány szerint a több nappali szundítás a demencia korai jele lehet

Az Alzheimer kór gyógyszeres kezelése

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.

A kezelés tehát elsősorban az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésére irányul, ide értve az álmatlanságot, a szorongást, az ingerlékenységet és a hangulatzavart. Jelenleg két olyan gyógyszercsoport van továbbá forgalomban, amely a szellemi képességek romlásának lassítására alkalmazható: a kolineszteráz-gátlók és a memantine.

Az Alzheimer-gyógyszerekkel kezelt betegek számát és a társadalombiztosítási támogatás összegét az alábbi ábra mutatja be. A donepezil és memantin szabadalma lejárt az elmúlt 10 év során, ennek köszönhető, hogy ugyanakkora TB támogatás összeggel jelentősen több beteg részére biztosítható a kezelés.

Kolineszteráz-gátlók

Ez a gyógyszercsoport (amibe a donepezil, a rivastigmine és a galantamine tartozik) növeli az agyban a leginkább csökkenő neurotranszmitter (az információt közvetítő kémiai anyag) szintjét. A donepezil, úgy tűnik, korai stádiumú (feledékeny, de még nem demens) betegeknél egy évvel késleltetni tudja az Alzheimer-kór előrehaladását.

Ezek azonban nem mindenkinél jótékony hatásúak. A betegek felénél semmiféle javulás nem észlelhető, ugyanakkor számos mellékhatás jellemzi, ideértve a hasmenést, az émelygést és a hányást.

Memantine

Ez az első olyan készítmény, ami a közepesen súlyos és a súlyos Alzheimer-kór kezelésére is alkalmas, gátolja az agysejtek károsodását. Ezt egy glutamát nevű neurotranszmitter okoz, ha túl nagy mennyiségben termelődik. Időnként kolineszteráz gátlókkal kombinálják. Leggyakoribb mellékhatása a szédülés, egyes betegeknél fokozhatja a nyugtalanságot és néha zavartságot is okoz.

NEAK – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Ezzel az egyetlen trükkel soha többé nem fogod kidobni a burgonya héját

nyugdijaspeti

“Százig van még harminc évem” – Endrei Judit Szentendre díszpolgára lett

nyugdijaspeti

Ma viszi a postás a nyugdíjakat

nyugdijaspeti