Image default

Miután lelőtte feleségét, önmagával is végezni akart a drogfüggő orvos – Csáth Géza élete

23 évesen próbálta ki a morfiumot, amire tudatosan rá is szokott. Kosztolányi Dezső unokaöccse volt, emellett biztonságot nyújtó otthonban nevelkedett. Azonban amikor rászokott a morfiumra, a drog elvette az eszét, kifordította önmagából és ez lett a veszte. Csáth Géza 105 éve ezen a napon halt meg.

Csáth Géza, Kosztolányi Dezső és Brenner Dezső –  forrás: PIM

Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született Szabadkán, 1887-ben Brenner József István néven. Anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte.

Fotó: Csáth Géza családjával. Csáth bal oldalt a földön ül, Kosztolányi Dezső jobbra az álló sor végén látható, fehér nyakkendőben, 1900 – forrás: PIM

A Bácskai Hírlap közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.

1904-től, az érettségi után a Budapesti Orvosi Egyetemen tanult Csáth, az anatómia és az élettan lekötötte minden idejét. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált, a Nyugatnak alapító munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje.

Diplomás orvos lett Csáth Géza

Miután megszerezte orvosi diplomáját, Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. Az épületben ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét.

Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, amely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.

Csáth a morfinista

Csáth 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála.

Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta. Orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott.

Csáth 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. 1912-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba, egyszerre Adyval. 1913-ban feleségül vette Jónás Olgát, akinek tőle 1918-ban lánya született.

1914-től katonaorvosi szolgálatra hívták be, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélybetegsége felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Rossz idegállapota miatt gyakran szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték.

Csáth Géza klinikai szobája, 1911, Ismeretlen felvétele. – Petőfi Irodalmi Múzeum

Le kell állni a droggal

A leszokást elősegítendő, falusi orvos lett Földesen, majd Regőcén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták.

Újabb szökése után Kelebiánál, a szerb demarkációs vonalnál 1919. szeptember 11-én feltartóztatták. Mivel megszökni onnan nem tudott, a nála lévő pantopont vette be, így túladagolásban halt meg.

Agyvelejét, szívét és máját, kívánsága szerint, öccse a pesti klinikára, első munkahelyére küldte, vizsgálatra. Azokat ott is temették el, fekete emléktáblája később arra a helyre került, egykori rendelője ablaka alá.

Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt.

Nyugdíjasbarát

Kosztolányi előbb vegetáriánus volt, majd a borjúpörkölt rajongója lett

hírek ebből a rovatból

Nem bírjuk a kánikulát – sokan kerülnek kórházba, ezekre figyeljünk

nyugdijaspeti

Nagyszerű programokkal vár a négynapos Hollókői Húsvéti Fesztivál

nyugdijaspeti

6 magyar tévés legenda akiket már nem láthatunk a képernyőn

nyugdijaspeti