Gregor József vegyésznek készült, de terveibe beleszólt az 1956-os forradalom. Nem akart énekes lenni, de tíz éven át tanult hegedülni. Énekére a rákosligeti katolikus templomban figyelt fel egy zenetanár, amikor Gregor a disszidált kántor helyett énekelt.
Gregor József Rákosligeten, 1940. augusztus 8-án látta meg a napvilágot. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes és kiváló művész, a Szegedi Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja ma lenne 84 esztendős. Rá emlékezünk.
1957. február 5-én felvételizett a konzervatóriumba, 1959-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulója, de tanulmányait három év után félbehagyta.
Ekkor felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára, de a maga sajátos és nem mindig a jó modor diktálta stílusa miatt mindkét iskolájából, a konzervatóriumból és a Zeneakadémiáról eltanácsolták. 1959-ben a budapesti Operaházba ment próbaéneklésre, de leállították Gremin áriája éneklése közben.
Rendőrt akartak Simándy Józsefre hívni, amikor a Mátyás Pincében dalra fakadt
1963-ban Szegedi Nemzeti Színházba ment próbaéneklésre, ekkor figyelt fel tehetségére és énektudására Vaszy Viktor karmester-igazgató, aki biztatta, hogy képezze a hangját, s azonnal szerződtette. 1964 és 1988 között a szegedi társulat énekese volt. Első szerepe A varázsfuvolából Sarastro.
„Vaszy Viktor vett oda 1963-ban Szegedre, tőle tanultam mindent. Mint jó apától pofont is kaptam, simogatást is. Simogatást ritkábban, de ha mégis, nagyon meg voltam hatva tőle. Vaszy Viktor megtanított a munka szeretetére, a pontosságra, hogy »befektetés« nélkül nem várható eredmény. Hogy magas színvonalú előadás csak szigorú, alapos próbafolyamat után jöhet létre. Hogy a művészetben sincsenek véletlenek.”
„Ha azt mondta volna, fessük be az eget, nem azt kérdeztük volna, hogy hogyan, hanem azt, hogy milyen színűre.”
1976-tól rendszeresen vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban is. (Kezdetben motorkerékpáron tette meg oda-vissza az utat.) Az 1988–89-es évadban a Győri Kisfaludy Színház tagja volt. 1989 és 1991 között a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója.
Gregor József tizenöt éven át énekelt különböző külföldi színpadokon
Az Egyesült Államokban az 1980-as évek végén mutatkozott be a portlandi operában. Itt 2002-ig gyakori vendég volt. Többször szerepelt a Houston Grand Operában. 1994–1995-ben a New York-i Metropolitanben tizennyolc alkalommal lépett fel, három szerepben: 1994. október 19-én debütált a Figaro lakodalma Dr. Bartolójaként, a papot énekelte Sosztakovics A mcenszki járás Lady Macbethjének Met-beli bemutatóján, és Dulcamara doktort a Szerelmi bájitalban.
Önmagát buffóbasszistának tartotta
Az általa oly sokra tartott művészi kisugárzás és drámai erő, hit a zenében és az életben minden alakításában és megszólalásában megjelent. Mint Falstaff, Ozmin, Bartolo, Pomádé király és a többi buffószerep alakítója ellenállhatatlanul mulatságos és lenyűgöző volt.
2003-ban, 63 évesen debütált rendezőként, Verdi Don Carlosát vitte színre. A munkát egy forintért vállalta, amit a Szegedi Nemzeti Színház siralmas anyagi helyzete indokolt.
A tragédia
Gregor József 2006 szeptemberében bejelentette: nem vállal több fellépést, sem színházban, sem koncerten. Egy hónappal később, október 22-én Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült, amelyet állapota miatt felesége vett át. Gyomorrákkal küzdött. Súlyos betegséget követően 2006. október 27-én hunyt el. A szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik.
Nyugdíjasbarát