Image default

IV. Béla és Károly Róbert hamisított érméit is megtalálták a tordai ásatáson

Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a 14. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet. Régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben. Paul Chiorean régész a kincsek mellett hamis pénzt is talált.

A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán. A múzeum azonban csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak. A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.

Az ezüstérmék a 14. századból származnak, ezeket a Magyar Királyság idején adták ki

Összetételében több címletet és kibocsátót azonosítottak. Többek között

  • hat gróát (1346-1351 kiadással) I. Anjou Lajostól;
  • 19 dénár (1327-1342 kiadással) Károly Róberttól; I. Anjou Lajos (1343 kiadással) és Buda városa (1354-1357 kiadással);
  • 21 szerb dínár (1322-1353 kiadással) II. Kotromanić István boszniai bántól;
  • 6 obol Károly Róberttól (1330-1336 kiadással) és IV. Bélától (1235-1270 kiadással),
  • valamint 339 párvi dénár Károly Róberttól.

Hat darab Károly Róbert és IV. Béla hamisítványt azonosítottak az érmék között

– állítják a Tordai Történeti Múzeum képviselői.

A kincs jelentőségét – értéke mellett – az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn és régészeti feltárás során került elő, amire korábban nem volt példa az egyébként római és középkori leletekben egyaránt gazdag térségben. Az ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak egykori ruházatuk megmaradt elemeivel – övcsatokkal, övgyűrűkkel – együtt.

A szakember szerint a kincs értékét megtalálásának helye is emeli. A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat a térség egyik legjelentősebb műemlékének számító ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon. “Ez az egyik legrégebbi épület Tordán, a kincs pedig a legelső járószint alatt volt elásva. Ez azt bizonyítja, hogy a 14. század közepén a templom már fel volt építve” – mutatott rá a régész.

A templom karzatát a 18. században bontották le, az érmék innen kerültek elő. “Azt mondhatom, hogy ez a felfedezés egy igazi csoda volt, mivel a templomon az idők folyamán több módosítás is történt. A kincset két, utólag a 15-16. században épített kripta között találtuk meg, a közöttük lévő 50 centiméteres érintetlen területen” – magyarázta Paul Chiorean.

Nyáron bemutatják a kincseket

A kincset a zilahi történeti múzeum munkatársaival közösen restaurálták, és a tervek szerint a nyár folyamán be is mutatják.

Az ásatások során két temetkezőhelyet is találtak – tette hozzá -, egyiket a 14. századból, és feltehetően Ágoston-rendi szerzetesek maradványai lehetnek, mivel övcsatokat, -gyűrűket is találtak mellettük. Az újabb sírok a reformáció utáni időkből, a 17. századból valók, és nem volt a közelükben egyéb tárgyi lelet.

A régész szerint az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják a helyi történeti múzeumban, a tárlat a tervek szerint a közelmúltben a környéken talált római kori leleteket is bemutat. A régészek által a templomban és annak tornyában tett építészettörténeti felfedezéseket restaurálási projekt keretében értékesítik.

Tordai Történeti Múzeum – Nyugdíjasbarát

 

hírek ebből a rovatból

100 milliós adománnyal ünnepel a 30 éves Béres csepp

nyugdijaspeti

Soha nem látott, századelős fotók kerültek elő Budapestről

nyugdijaspeti

A héten folytatódik a tavaszias időjárás, a széltől viszont nem szabadulunk meg

nyugdijaspeti