Image default

Ezt mondta Karikó Katalin az MTA székfoglalóján

Ahogy arról a Nyugdíjasbaráton beszámoltunk, Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat. Kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává.

Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a Nobel-díjas kutatóbiológust. Köszöntőjében egyebek mellett kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.

Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja Az mRNS terápiás alkalmazása címmel székfoglaló előadást tart a Pesti Vigadó dísztermében. MTI/Bruzák Noémi

Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke is mondott laudációt. Kiemelte: Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A Nobel-díjas kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert tanár urat, aki a “kis Karikóban meglátta a leendő kutatót”.

Beszélt azokról a kudarcokról is, amelyek ellenére a Nobel-díjas kutatóbiológus soha nem adta fel a terveit. Azzal zárta köszöntőjét, hogy

Karikó Katalin élete filmre kívánkozó regény, amely a magyar népmesék világát idézi.

Ezt követően Karikó Katalin Az mRNS terápiás alkalmazása címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását. Az eseményen külön köszöntötték Tóth Albert tanárt, aki a középiskolában elindította Karikó Katalint a pályáján.

A biokémikus, kutatóbiológus vetített prezentációval kísért előadásában felidézte a hírvivő RNS, az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig.

MTI/Bruzák NoémiMegemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről.

Felvázolta tudományos pályájának állomásait

Beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie a kutatómunka során és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Felidézte a Covid-19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérje alapú gyógyszerekkel szemben.

A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.

Karikó Katalin előadása végén köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a munkáját, közülük kiemelte egykori tanárait és családtagjait.

Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja (j) átveszi Lénárd Lászlótól, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnökétől (b) az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet, balról Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke – MTI/Bruzák Noémi

Az ünnepi esemény zárásaként Karikó Katalin átvette Lénárd Lászlótól az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet.

MTI/Bruzák Noémi

Az MTA szabályai szerint minden rendes és levelező tag köteles a megválasztása utáni egy éven belül székfoglalót tartani, de a külső és a tiszteleti tagok is megtarthatják a munkásságukat összefoglaló előadást.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

56-os hősök sírhelyeit újították fel – többek között Szabó bácsiét is

nyugdijaspeti

Hitet, tartást, gerincet, bátorságot, férfiasságot kapott a magyar vidéktől Koncz Gábor

nyugdijaspeti

Kiderült mennyibe kerül egyetlen ásványvíz a Szent István-napi rendezvényeken

nyugdijaspeti