Image default

Bárdy Györgyöt anno kirúgták a Nemzetiből, mert megszegte a “szocialista erkölcsöt”

Bárdy György 1921. május 26-án született Kispesten. A sors 92 esztendőt adott neki, most rá emlékezünk.

Iskolai tanulmányait a kispesti Szegfű utcai elemi iskolában kezdte. Gyermekként Kispesten ismerte meg a színjátszást, mint diákszínész és mint rendező a Kispesti Református Ifjúsági Egyesületben. Tizenhárom évesen már a református templom kertjében lépett fel saját színjátszó csoportjával.

Várkonyi Zoltán véletlenül látta meg a még 16 éves fiút egy előadásban, és megígérte: le fogja szerződteti majdani társulatához. Sokáig úgy tűnt, Bárdyból nem lesz színész. Jött ugyanis a II. világháború, ő pedig az ukrán frontra került repülősként.

Többször is a halál torkában járt, egy alkalommal a repülőgépe is lezuhant, ám csodával határos módot életben maradt.

Utóbb bevallotta, még idős korában sokszor leizzadva ébredt, mert azt álmodta, hogy zuhan a repülőgépével – írta róla az Újságmúzeum.

Miután 1945-ben véget ért a második világháború és Bárdy felépült a Don-kanyarban szerzett sebesüléséből, felkereste Várkonyit. Elsőnek Grumio szerepét kapta A makrancos hölgyben, Petrucchiót Jávor Pál játszotta. A színészbálvány annyira megkedvelte az ifjú Bárdyt, hogy mivel nem volt lakása, befogadta pasaréti villájába.

1958–59-ben a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan a „szocialista erkölcs” megsértése (orgiák) miatt eltávolították. Így 3 évig (1959–1962) erdészként dolgozott. Ezután a kecskeméti Katona József Színházban tért vissza, 1963–64-ben. 1964-től a Vígszínház tagja volt.

Markáns arcvonásai és baritonja mellett humora sokféle szerepre alkalmassá tette: játszott kegyetlen csendőrt, sármos csábítót, groteszk filmek főszerepeit, de az Egri csillagokban is megállta a helyét mint Jumurdzsák.

Ahogy az Újságmúzeum írja:

“Féltünk tőle mikor a félszemű törököt, Jumurdzsákot alakította az Egri csillagokban, viszont imádtuk a hangját Máris szomszédként a Mézga családban.”

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság filmhíradós tudósításai az ő hangján szólaltak meg. Kabaréjelenetekben is szerepelt, leghíresebb szerepe ezek közül az általa kitalált figura: Gugyerák Lajos.

Bárdy György, aki fiatalabb korában veszedelmes nőcsábász hírében állt, kétszer nősült. Második feleségére – Lévay Mariannra – hatvanévesen talált rá, hatvannégy évesen lett apa, Anna lányát az élet nagy ajándékának tartotta. Vallomása szerint számára a család volt a legfontosabb, feleségének és lányának köszönhette kifogyhatatlan életkedvét. Kondíciójához az is hozzájárult, hogy soha nem ivott, nem élt éjszakai életet, előadás után sietett haza, mert aludni viszont nagyon szeretett. Évtizedekig szivarozott, majd áttért a pipára.

„Minden úgy van jól, ahogy történt”

A nyilvánosság előtt utoljára a kilencvenedik születésnapi partiján jelent meg a Vígszínházban, ahol, bár tartotta magát, látszott, hogy egészsége megrendült. Akkor azt üzente a közönségnek, hogy tartsák meg továbbra is szeretetükben a Vígszínházat. A közönség színdarabban 2008-ban, az Egy csók és más semmi című előadásban láthatta. Egy interjúban arra a kérdésre, hogy min változtatna az életében, ha tehetné, ezt válaszolta: „Minden úgy van jól, ahogy történt”.

Az utolsó éveiben visszavonult, csendes életet élt harminckét évvel fiatalabb felesége mellett, majd halála előtt szívbetegségével küzdött. Egy nappal a kilencvenkettedik születésnapja után, egy budapesti kórházban hunyt el.

Nyugdíjasbarát

címlapkép: Fortepan / Hunyady József

“Ugyanaz a félénk kisfiú maradt” – 50 éve nincs köztünk Szécsi Pál

 

hírek ebből a rovatból

5 magyar művésznő, aki 70 felett is szebb, mint valaha

nyugdijaspeti

Még gyorsabban megérkezhet a “segítség egy gombnyomással”

nyugdijaspeti

Zenthe Ferenc: Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább

nyugdijaspeti