Image default

Egy 56-os magyar találta ki, hogy lila legyen a Milka-tehén

A Milka terméket kezdettektől fogva lila papírba csomagolták, alpesi háttere volt és egy tehén díszítette. A tehén akkor még fekete-fehér volt, később festettek mindent lilára, így kívánták a figyelmet a termére irányítani, – vagyis nem azért lila a tehén, mert a kolomp elszorította a nyakát. 

Phillip Suchard 1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját, ahová egy újszerű édesség, az “au chocolat fin de sa fabrique”, vagyis a „finom házi készítésű csokoládé”-val igyekezett becsábítani az embereket.

A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szomszédos Serries faluban álló üres vízimalomban kezdődött újra a termelés, immár a gépiesítve a munkafolyamatokat, melynek eredményeképpen már napi 25-30 kiló csokoládét sikerült előállítani, melyet táblás csokiként és nápolyiként árult.

A Milka terméket kezdettektől fogva lila papírba csomagolták, alpesi háttere volt és egy tehén díszítette. A tehén akkor még fekete-fehér volt, később festettek mindent lilára, így kívánták a figyelmet a termére irányítani, – vagyis nem azért lila a tehénke, mert a kolomp elszorította a nyakát.

Az 1960 -as években a dizájnon változtattak egy keveset, előtérbe került a fehér, MILKA felirat, majd 1972-ban a Young & Rubicam reklámügynökség kitalálta a lila tehenet, amely azóta is világhírű.

A csokoládén szereplő mondatok – „Az Alpokban tisztább a levegő és a víz, zöldebb a fű. Ezért a tehenek jobb tejet adnak. A jobb tejből finomabb csokoládé készíthető.“ azóta is jelen vannak minden lila terméken. Nem mellékesen a grafikai munkában egy hazánkfia, Szabó Sándor, orosházi születésű reklámgrafikus is részt vett.

56-os magyarnak köszönhető a lila tehén

Szabó Sándor ötvenhatosként emigrált Angliába, innen mehetett tovább Németországba (korábban egyébként a Szegedi Nemzeti Színház Díszlettervezője is volt itthon). A hetvenes évek elején a Young&Rubicam reklámiroda alkalmazta, grafikusként.

“Egy szép napon hozzám jött a vállalat egyik művészeti igazgatója, Otti Severin, akit a csokoládék reklámozásában szerzett tapasztalataim érdekeltek. Én készítettem ugyanis korábban a Merci csokoládé kampányát.” – mesélte egy korábbi interjúban.

Néhány nap múlva bevetésre készen állt „a csoki-csapat”.Ilse Theisen írónő, Uwe Ortstein kreatív igazgató és Szabó Sándor grafikus alkotta a teamet. Sándor főnöke úgy gondolta, jót tenne a munkának, ha nekierednének és meglátogatnák, hol születik maga a csokoládé, így a lörrachi Milka-gyárig utaztak. Ám ez még csak a tervezés időszaka volt, nem konkrét megbízást kapott a reklámcég, csak tervet kértek be tőlük.

Így született meg a Milka lila tehene

“A német-svájci határ melletti falucskában működő gyár nem kis meglepetést tartogatott számunkra: itt minden lila volt, a gépek, a dolgozók köpenye, a csomagoló papír, a falak. Ennyi lilát az újpesti stadionban sem láttam. Visszafele a vonaton a látottakat is emésztgetve törtük a fejünket.

A szövegíró, Ilse szerint a hirdetésnek arról kellene szólnia, hogy az alapanyagok gondos kevergetésének köszönhetően finom a Milka csoki. Én azonban úgy véltem, inkább a lila színt kellene meglovagolnunk.

Ekkor tévedt a tekintetem egy legelésző tehéncsordára. Lila tehén! – hasított belém az ötlet.

Csakhogy abban az időben nem volt divatban a lila szín. Ilse a rég elhunyt Philip Suchard úr életre keltését is ajánlotta, amit a főnök elfogadott alternatív megoldásként.

Néhány nap aztán elegendő volt ahhoz, hogy megszülessen a máig is használatos szöveg: „Milka. A legédesebb kísértés, amióta csokoládé létezik”, jómagam pedig egy reggel azzal a vázlattal leptem meg Uwét, a kreatív igazgatót, amely a ma is forgalomban lévő lila tehén alapkoncepcióját jelentette.

„A jó csokit felismeri a lila csomagolásról!”

A Bergisches-Land környékén, zuhogó esőben kaptuk lencsevégre a tehenet. A fényképész asszisztense Suchard úr szerepében pózolt egy kis tehéncsoport előtt. Fekete frakkot és cilindert viselt, kezében egy papírtekercset tartott. A düsseldorfi műteremben pedig az akkor forgalomban lévő Milka csokikat is lencsevégre kaptuk.

Plakátnagyságú fotót hívattam elő a megörökített tehénről, vastag kartonra ragasztottam, lilára festettem az állat foltjait, majd rápingáltam a „Milka” nevet, a kép fölé nagyjából ezt a mondatot írtam: „A jó csokit felismeri a lila csomagolásról!”.

 

Körutazások – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Alig három hétig látható már csak a népszerű kiállítás

nyugdijaspeti

Így emlékszik vissza az 56-os forradalom napjaira a nyugdíjas pedagógus

nyugdijaspeti

Most már a rendőrség nevében is küldenek SMS-t csalók

nyugdijaspeti