November 1-jén közös napon emlékezünk az összes szentre, vagyis valamennyi megdicsőült lélekre, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem említhet meg. Nyolc érdekességet gyűjtött össze a Lelépő Magazin Mindenszentek napjával kapcsolatban.
1. Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról, tulajdonképpen innen eredeztethető Mindenszentek ünnepe.
2. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be. Miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel.
3. III. Gergely pápa kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
4. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
5. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, León úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
6. Mindenszentek ünnepe hazánkban 2000 óta munkaszüneti nap.
7. Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akié előbb elalszik.
8. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
Tudtad? Ezer éve vonult a bakonybéli remeteségbe Szent Gellért. Erről bővebben ebben a cikkben lehet olvasni.
Lelépő – Nyugdíjasbarát