A Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki amerikai, rajzolt szituációs komédia, amelyet a Hanna-Barbera gyártott az ABC csatorna számára. A sorozat két kőkorszaki család életét mutatja be, akik szomszédok és legjobb barátok. Eredetileg 1960. szeptember 30-tól 1966. április 1-ig sugározták főműsoridőben.
A sorozat folyamatos népszerűsége abból fakad, hogy a „modern”, 1960-as évekbeli Egyesült Államok hétköznapi problémáit a kőkorszakba helyezi. Frédi és Béni volt az első rajzfilmsorozat, amelyet főműsoridőben sugároztak, és a legsikeresebb három évtizedig, amíg A Simpson család képernyőre nem került. 2013-ban a TV Guide a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szakit minden idők második legjobb televíziós rajzfilmsorozatának minősítette (A Simpson család után).
A kertvárosi Amerikát állítja célkeresztbe
A sorozat egy komikus, szatirikus kőkorszakban játszódik, valójában az 1960-as évekbeli kertvárosi Amerika paródiája. Az epizódok cselekménye hasonlít a korszak szituációs komédiáira, így a Bedrockban élő Kovakövi és Kavicsi család a modern élet apróbb konfliktusaiba keveredik. Itt a dinoszauruszok és más rég kihalt állatok (mint kardfogú tigris, gyapjas mamut) együtt élnek az ősemberekkel.
Miután a Tom és Jerry sikerének ellenére az MGM bezárta az animációs részlegét, William Hanna és Joseph Barbera továbbra is próbálkozott a mozikban bemutatott rajzfilmek készítésével, de végül a televízióra kezdték fektetni a hangsúlyt. Ugyan a Foxi Maxi kalandjai és a Villámpata sheriff sikeresnek bizonyult, ezeket szombat reggelenként gyereknek szánt időpontban vetítették, és televíziózáshoz egyébként sem kellett szülői kíséret, míg a Tom és Jerry felnőtteket és gyerekeket is szórakoztatott a mozikban. Annak érdekében, hogy a Hanna-Barberáról lekerüljön a „csak gyerekeknek” címke, egy rajzolt helyzetkomédiával vissza akarták nyerni a felnőtt nézőközönséget.
Romhányi, a rímhányó
A sorozatot Magyarországon a Magyar Televízió 1966 novemberétől sugározta. Széles körű ismertségét annak köszönheti, hogy a klasszikus magyar változat szövegét Romhányi József írta és szemben az eredetivel, végig rímekbe szedett és nyelvi játékokkal tűzdelt párbeszédek festik alá a képsorokat. Ebben a változatban Csákányi László szólaltatta meg Frédit, Psota Irén Vilmát, Márkus László Bénit és Váradi Hédi Irmát.
Romhányi szövegei a magyar beszélt kultúra részeivé váltak.
Egy városi legenda szerint Romhányi fordítása annyira jól sikerült, hogy az amerikai változatot újraszinkronizálták Romhányi szövegei után, azonban ezt sem megerősíteni sem cáfolni nem sikerült, de az tény, hogy a 60-as években készültek külföldre diafilmek Romhányi szövegfordításával.
Nyugdíjasbarát
